Lövey Varga Éva Botránykönyv részekben A szerkesztő válaszol, vagy nem válaszol

  Lövey Varga Éva

Botránykönyv részekben

A szerkesztő válaszol, vagy nem válaszol

Nagyon gyakori kérdés a médiás, kommunikációs, kiadási rendszerekben szakmai és szépirodalmi, művészeti berkekben is, hogy miért nem válaszol a küldött levelekre egy szerkesztő, egy titkárnő, egy főszerkesztő vagy tulajdonos. Vagy akár, miért válaszol azonnal, más dolgokat és másokat figyelmen kívül hagyván?

Ha jobban belegondolunk, ezernyi oka lehet. 

S a költői kérdésekre mindenki önmaga gondolataival is válaszolni tud.

Már a gyerekekben megfogalmazódik az alkotás vágya. Manapság már sokkal gyakoribb, hogy nem fogják vissza a gyermek vágyait, akaratát, míg a mi gyermekkorunkban láthatóan igyekeztek az visszafogni, letörni, a sablonos korhoz kötött intézményekhez idomítani. A korábbi, a 70-es évek közepét megelőző időkben ez még gyakoribb volt, míg a világháborúk idején szinte minden lehetőség gyakorlatilag megszűnt. A felvilágosodás időszakában legalább minimális szinten szegények és gazdagok számára talán létezett bizonyos mecenatúra-rendszer, ma a korábbi tehetségek adatainak keverése után másokéba iktatva akár gondnokság alá is helyezik a korábbi, koruktól eltérően zsenialitással rendelkező egykori tehetségeket. 

Szó szerint értve a mondatban is szereplő kifejezéseket. 

Sajnos ennek nem csak egy hibásan megalkotott jogrendszer, vagy visszaéléssel alkalmazott orvosi-pszichológiai és etikai rendszer az oka, a tettek, eljárások többsége többnyire egyedi etikai és erkölcsi keretek között mozog, a hatalmat gyakorlók között, akik szerzett, vagy kinevezett hatalommal rendelkezvén a természetes hatalommal bírókat képtelenek elviselni, s hadjáratszerű lejárató kampányokat igyekszenek rendezni az érintettek ellen.

Tehát ez lehet a sok között az egyik ok.

Miért is nem válaszol vakaki?

Tudjuk jól, hogy etikátlanságon kívül fizikai okok is közben játszanak. Hiba a kommunikációs vonalban: telefonos, internetes visszaélések ezernyi változata, a közvetlen kommunikációs csatorna megszűnése (visszaélések, egyéni döntés által), és sorolhatjuk.

Tudjuk jól, hogy sokan éltek és élnek vissza.

Én mindenre válaszolok gyermekkorom óta. Előfordult, hogy mások miatt, javítatlan informatikai hibák okán ez a válasz nem jöhetett létre. Korábban már említettem egykori tanáromat, Wacha Imrét, vagy elmondhatná az ember a személyes történéseket is, kapcsolható esetekben. 

10:14

Nos, talán ez jelenleg felesleges, bár nyomozások, régészeti anyagok, nemzetközi és magyar érdekek miatt érdekes lehet, nincs időm ilyen inci-finci bejegyzésekben, online, későbbi kiadási anyagokban taglalni, adatvédelmi okokból sem...

Ehhez kapcsolódóan is:  a "cél szentesíti az eszközt" kifejezésnek is vannak határai. 

Nos, hogy miért nem válaszol a főszerkesztő...ha neki nem válaszolnak, miért tenné? Tehát, mindennek két oldala van. Kitartás, van még esély. Újra kell próbálni, rá kell kérdezni. Lehetőleg nem 10-15 év után. 

Üzenni is lehet, mással is. Érdemes megadni több elérési utat, lehetőséget, hibák vagy közbejött események miatt is.

Mert, mivel élünk, bárkit érhet baleset, stb. 

Természetesen az élet nem olyan dolog, hogy egy gondolattal előállítható...

Tehát hibák vannak, voltak, lesznek.

Az, hogy ki hogyan áll hozzá, azt viszont érdemes lenne nem csak példákkal tekinteni.

Az esély mindig adott, bármire. Közbelépni is lehet... De milyen közbe, hol, és kinek?

Szeged, 2021. május 25. 15:10.