Lövey Varga Éva
Aranyvasárnap
(A Főnix új ruhája ciklus)
Lassan érkezett,
Álom szárnyain.
Felébresztett már
Csöndes vágyain.
A távolsággal
Hozva közel a
Csikorgó jelent,
A vágyat őrizve,
Mit csak ember
Titkosan teremt.
Sötétben írva,
A paplan alatt,
Mint régen, anno,
A kollégiumban,
A hatalmasnak
Látszó, ódon, vak
Ablak alatt,
Mely belepte a
Régi, sárga falat.
Elszálltak azok
A könnyes és szép,
Rikácsolón új,
És pihegő napok.
Ma már csak emlék,
Mely nyomukban
Szikrázva, hullva
Olykor felragyog.
Ki vagy te mondd?
S mit ér az életed?
Kívánok néked
Mindenféle jót,
Immár: Ég veled!
Szeged, 2020. december 20.
A vers és fotó felhasználása, utánközlése vagy átdolgozása, előadása csak a szerző engedélyével lehetséges
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése