Lövey Varga Éva Botránykönyv részekben Elképzelt beképzelések és a megoldások

 Lövey Varga Éva

Botránykönyv részekben

Elképzelt beképzelések és a megoldások

Lassan indulna az ember a dolgára... "Van nagy dolog, van kis dolog..." - zúg a fülébe ma is az ismert reklámszlogen, miközben nagyon is jól tudja, hogy vannak nagy dolgok, vannak kis dolgok, vannak mindig fontos, és csak most fontos dolgok, s vannak nélkülözhető, szükséges dolgok, s a választásait a környezet dönti el. 

Nagyon is jól tudja, hogy másképpen gondolja el és teszi meg ugyanazokat a munkákat, tevékenységeket, amikor önmaga érdekeit szolgálja a párjával, a szüleivel, gyermekeivel szemben, s amikor ezt mások előtt, mások érdekében kell megtennie, vagy teszi meg.

Vajon miért probléma, ha az a másik a kétkezi munka helyett szellemi tevékenységet folytatva tanítja, okítja őt, vagy közös érdekeit próbálja képviselni, mert ő ezen tevékenységek és feladatok köréből visszahúzódva elmenekül, miközben igényli és igényeket támaszt ő maga is? Hiányos gondolatok, foszlányok. Vázlat az élethez, életregényekhez.

Ugye, mégis van kis dolog, meg nagy dolog is? Van. Vannak. 

Ha most történetesen az alvás helyett újra a munkát, adott esetben alkotást választod, és nem a hajnali kettőig csavargást, esetleg segítesz annak, akinek az életéből a pillanatnyi szép hiányzik, aki éppen idő hiányában vagy betegség folytán nem teheti meg, vagy sorolhatnánk. Vajon adott esetben ez miért nem jut az ember eszébe? Hogy az elfojtott düh, a felhalmozódott indulat a folyamatos elnyomásra felszínre tör, és felszínre kell törnie, az természetes. Ha a nevedet használják nem általad alkotott művekhez, vagy adott esetben fordítva, a te műveidet, munkáidat más nevén adják ki, s a hiba tömegessé, visszavonhatatlanná válik, kézről-kézre adva a hibákat.

Hogy viszakozol a harc helyett, adott társadalom igazságszolgáltatási rendszere, és a számok törvénye is eldönti. Az egy a tízhez arány jóval másabb, mint az egy a hatezerhez, vagy egy a hatvanezerhez. 

Ugyanakkor élni kell, kellene.

S vannak más szabályai is az életnek.

Tehát ha a jogalkotás, jogszabályozás hibás, akkor romlanak az arányok, a megoldási lehetőségek is. A valószínűség-számítás is másfajta funkciót kap egy bizonyos halmazhatáron. Ejnye-no.... Hogy a bölcsész nem matematikus, miközben a nyelv matematikáját bírja, esetleg nyelvekét, vagy a matematikus, a műszaki ember nem bölcsész, miközben tömegével írja a tudománytörténeti könyveket?

S elképzeli, hogy ő nem képes rá, nem tudja. Visszalép, határokat generál, beképzeli azokat, s azt mondja, nem is tud, miközben meg kell győznie munkatársait, tanuló és oktató társait, hogy mégis tud valami pluszt adni, s hogy az oktatás és a kioktatás fogalma nem is bír negatív tartalommal, s a kioktatás egyéni érzése inkább segítségnyújtás, s ha rátámadsz a másikra, minden ebbéli tevékenysége végleg elmarad, s a keletkező vákuum magába szippant végleg mindent.

Elképzelt beképzelések, beképzelt elképzelések. S hogy jobb neked mindez? Hátráltatni akarod magadat, másokat? Te döntesz! Döntöttél? Te döntöttél! Viseled a következményeket... Vagy ha másként döntesz, változtatsz.

Változtatsz? Egyedül, vagy másokkal?

Mosollyal, vagy sírással?

Elképzelt, vagy beképzelt lesz?

Úgyis le kell írni mások visszaéléseit, több száz ember terhét nem viselheted ..

Szeged, 2021. június 14.