Lövey-Varga Éva
Álmodtál egy képet
(Égő május ciklus)
Álmodtál egy képet
Festmény lett belőle
Rajzoltál sok szépet
Film pergett előtted
Fáradt szemeidben
A Hold fénye játszott
S közben két kezeddel
Húrokon trallázott
Száguldott, majd pihent
Lelkednek magánya
Hogy majd lángra gyúljon
A sötét éjszakában
Csillagok között a
Felhők sűrűjében
Esőket sírva ím
Világ tengerébe
Hóval födve be a
Végtelen nagy tájat
Melyen a szellemed
Örökké cikázhat
Vándorolhat újra
Mint a szabad gyermek
Ki gondtalanul a
Mezőn heverhet vagy
Akár csobbanhat a
Zengő patakokba
Kezeiben ásványt
Virágokat hozva
Hová merülhet el
Mélyen szántó gondod
Ha gondosan tanítva
Szavaidat mondod
Meséket regélsz a
Csöppnyi gyermekeknek
Hogy egykoron majdan
Ők is menetelnek
Katonásan készen
Indulva határra
Felpattanva éppen
Csillogó BATÁRRA
Vezetve a kedvest
Az oltár elébe
Fejet hajtva mélyen
A kedves ölébe
Elmentek az évek
Elfoszlott az álom
Most csak lélekmadár
Hintázik az ágon
Csöndben súgja a táj
Soha el ne feledd
Hogy játszott az élet
Énvelem és veled.
Szeged, 2020, május-07-08. Éjfél
Szerzői jogok
A vers és fotók utánközlése, előadása vagy átdolgozása csak a szerző(k) engedélyével lehetséges.
Nefelejcsek a Vásárhelyi szobornál Fotó: Lövey-Varga Éva Copyright 2020
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése