Lövey-Varga Éva
A célok útján
(Könnyező felhő ciklus)
Elmúlt a május virágzó szavával,
Kicsengettek újra véglegesen…
Ezernyi gyermek szaladgál bőszen
A szabad levegőn, a végtelenben.
Sírtál sokszor felelet után,
Kezedbe vetted a könyveket.
Magoltad egyre a verset, a nyelvet,
S újra morzsoltál könnyeket.
Elcsépelt rímek, nehéz a játszma:
A tanulás adott új ötleteket.
Elszaladt minden, de évek múltán
Csak emlegetted, mi tönkrement...
A fájdalom űzött és hajtott az útra,
Előről kezdted hát boldogan…
Gondolván azt, hogy a végtelen jó még,
Csak te vagy a vadóc, nyugtalan!
Tévedtél te is, velem és velünk…
Mi együtt, közösen: mindannyian
Futnak az évek, ismétlődnek…
Száguldva folyvást és untalan.
Ne add fel mégsem, folytasd bátran!
Teremts mindig jót, szépeket!
Meglásd, ha akarod talán,
Eléred mégis a Kék Eget!
Szeged, 2020. június 08.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése