Lövey-Varga Éva:
Áldomás
László
napra
(Könnyező
felhők ciklus)
Édesapám (Varga László Dezső),
Dédnagyapám (Pécsi László)
és nagyjaink emlékére,
valamint minden László tiszteletére
"Tanulj meg mindent, amit lehet, amikor csak lehet, akitől csak lehet!
Egyszer eljön az az idő, amikor hálás leszel ezért magadnak."
/Sarah Cardwell/
Ősi
szokás, rímes játék
Pogány
isten, ősi tájék….
Anonymus
lakomája
Áldozat,
Ami
minden tiszteletet
Áldásképpen
ránk hozhat!
Hálaadás,
jókívánság
Érjen
a szerencse!
Mindazt
ami néked fontos,
Azonnal
keresd meg!
Vladislávból
lett a László,
Büszkén
is leng minden zászló,
Hogyha
rád emlékezik.
Néped
vére ösztönére
Kardot
emel fel az égre
Dicsőségre
és jólétre
Szomjazik,
Hatalom
van a nevedben,
Türelem
a szellemedben...
S
ha kapom,
Úgy
ahogy jött, nyomok nélkül
Elszáll
minden haragom…
Ötletes
és találékony
Mindig
minden Lacika
Természetben
dolgozgatni
Neki
olyan, mint a
Tiszta
patika…
Csendesek
és figyelmesek
Mindig
ők: a Lászlók….
Gondossággal
megtöltenek
Mindig
minden tárlót!
A
hagyomány mindig fontos
A
belső békéhez,
Mégsem
mindig térdepelnek
Szent
László képéhez!
Kard
és puska a kezükben,
Igen
fess legények!
Kívánom,
hogy sohasem
Legyenek
szegények!
Életükben-halálukban
Sose
legyen bajuk,
A
világon mindenmerre
Tűnjenek
a tabuk
Lábuk
előtt végleg,
S
ahogyan kell,
Mindig
csak jót
Mutasson
a mérleg!
Ezzel
a kis köszöntővel
Emlékezem
rájuk,
Kívánom,
hogy
Minden
jóban
Dúskáljon
a házuk!
Szeged,
2020. június 27.
A
vers utánközlése, előadása vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével
lehetséges.
A fotó utánközlése, előadása vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése