Lövey-Varga Éva
Fátyolos éj
(Égő vágyak ciklusa)
Ezernyi csillag ragyog a tükrén,
Hullámzón illatos régi nyárnak,
Hol a tó vizén titkon úszván
A tündérek fátyolban táncot járnak.
Kecsesen ring a szirom az árban,
Illata játszva oson a szélben,
A keringőt vigyázva ezer tündérke járja,
Míg a Nap eltűnik a térben.
Áttetsző fátyol lebeg az égen,
Tompítva »miriád« lámpás fényét,
Óvatosan, vigyázva súgva nékik,
Hogy sohase rúgja fel a békét!
Végtelen ölelés fonódik össze,
Hirdetve végét az éji bálnak,
Apró szárnyakon csillan a holdfény,
Az égen ma angyalok szállnak.
Szeged, 2020. augusztus 15.
A vers és fotó felhasználása, utánközlése vagy átdolgozása, előadása csak a szerző engedélyével lehetséges
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése