Lövey-Varga Éva (VAEUAEB.PTE) A hencidai rozettás lószerszámveretek és a rétközberencsi övveretek (Részlet)

Lövey-Varga Éva (VAEUAEB.PTE) A hencidai rozettás lószerszámveretek és a rétközberencsi övveretek (Részlet)

Lövey-Varga Éva (VAEUAEB.PTE) BA történelem-régészet, klasszika-filológia, tanár szak  Népvándorlás kori régészet 10. – Népvándorlás kori anyagismeret 2. 2013/2014. tanév II. félév

"A honfoglaló magyarok régészeti hagyatéka a temetkezések anyaga alapján Az egykori magyarság ma ismert régészeti hagyatékát jelenleg elsősorban a temetkezések, a települések feltárása és feldolgozása alapján ismerhetjük meg. Mindezeken kívül számításba kell vennünk azt, hogy a honfoglaló magyarok temetőinek meglehetősen kis része került azonban az eddigiek során feltárásra. Mégis, mindezen feltárások eddigi elképzeléseinket a múltról, és elődeinkről nagymértékben és folyamatosan módosítják, pontosítják, és egyben nagymértékben bővítik is. Ehhez pedig, jól finanszírozott feltárásokra, pontos és precíz munkára, és lehetőség szerint szinte azonnali feldolgozásokra és publikációkra van szükség, melynek színvonala eléri a nemzetközi igényeket is. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes tárgytípusok ismerete és feldolgozása önmagában mégsem elég egy-egy régió múltbeli életének megismeréséhez: szükség a szűkebb és tágabb környezet pontos megismerésére, a későbbi társadalmi és néprajzi párhuzamok megfigyelésére és összevetésére is. Láthatóan egyetlen terület sem lehet a múlt megismerésében kiemelkedő, és egyedülálló, valamennyire szükségünk van, teljes összhangban egymással. Ha a honfoglaló magyarok temetkezési rendjéről szeretnénk beszélni, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a honfoglalás kori temetők nagy része dombokon, kiemelkedő szárazulatokon helyezkedik el. Ez meglehetősen domináns lehetett, hiszen a kor jellemzői közé tartozott a mocsaras, vizenyős terep, az éghajlat esősebb jellege miatt számtalan patak, folyó, tó és láp szabdalta fel a Kárpát-medence területét, változatossá téve azt az ide érkezők és itt élők számára. A halottakat viszont csak biztonságos, száraz helyre lehetett eltemetni, bár akadtak kivételes esetek, szükségmegoldások, vagy eltérő hagyományok is. A sírok többségét a dombok gerincén találhatjuk, amennyiben kiemelkedő földrajzi alakulat uralta a terepet. A sírgödrök formája a leggyakoribb esetekben egyértelműen lekerekített téglalaphoz hasonlít, de előfordulnak padmalyos sírok is.1 Ritkán padkás sírokat is találhatunk. 2 A sírok, sírgödrök mélysége egy temetőn belül is rendkívül változatos mélységű lehet. 

A törzsi-nemzetségi arisztokrácia a mai adataink szerint kisebb létszámú temetőkben nyugszik. 3 Rangjelző jelleggel ezekben a temetkezésekben az ékszerek, ruhadíszek, veretes övek, lószerszámok, tarsolylemezek bírnak4 . Az előkelők számára gyakran az átlagosnál nagyobb méretű sírt készítettek, nagy számú melléklettel, amelyek között a részleges lovas temetkezéseknek megfelelően a lenyúzott lóbőr is szerepelt, a ló koponyájának mellékelésével. A sírok tájolása általában Ny-K-i irányú5 , de gyakran eltérhet néhány fokkal, elsősorban a temetkezés időpontjának megfelelően, évszaknak megfelelően. Nem volt ismeretlen a koporsós temetkezés, de a halottak nagy részét csak valamilyen lepelbe (texilek), vagy gyékényszőnyegbe csavarták. A csontok helyzete legtöbbször arra utal, hogy meglehetősen szorosan burkolhatták be a halottak tetemét6 . A Felső-Tisza-vidéke eltérő kép rajzolódik ki ahhoz képest, amit a Kárpát-medence más területein figyelhetünk meg. Ezekre a férfisírok nagy számán kívül az is jellemző, hogy erőteljesebben felfegyverzett férfiakat temettek el ezeken a helyeken. Íjászfelszerelésen kívül harci balták kerülnek a sírokba, méltóságjelvényekkel, veretes vagy lemezes tarsolyokkal, veretes övekkel, arany- és ezüst veretes szablyákkal, gazdagon díszített lószerszámokkal a veretes íjtegezek mellett. A női viselet más megközelítést igényel. Kevésbé volt gazdag, egyes díszítések ritkaságszámba mentek7 . Főként Észak-Magyarországon figyelhető meg, hogy a gazdagabb családok a szolgáló néppel együtt temetkeztek el. 8 Ezek a temetkezések átlagban 60-80 síros temetkezések, maximálisan 100 fő körül figyelhetők meg. 9 Hasonlóak a középréteg temetkezései is, amelyek a módosabb személyek hamvait takarják. Ilyenek fordulnak elő Kistokaj, Sárrétudvari-Hízóföld, Sándorfalva-Eperjes, Algyő területén is. 10 A halottakat a mai temetkezésekhez hasonlóan díszruhában temették el, nagyon gyakran magát a ruhát is veretek díszítették, vagy fűzték össze a karokon, csuklón, lábakon. 11 

1 FODOR 1996, 37.old.: pl. Sándorfalva-Eperjes esetében, ahol a padmalyt a sír egyik hosszanti oldalában vájták. 2 FODOR 1996, 37-38. old.: Tiszanána (Cseh tanya), Orosháza ( Pusztai tanya)3 Gádoros, Szakony, Piliny-Leshegy In.: : FODOR 1996, 41.old 4 FODOR 1996, 41.old. Ezen kívül talán a fegyverzet díszítését – aranyozás, stb. - is ide lehetne sorolni (V.É.) 5 A halottól való félelem esetén a tájolást megfordíthatták, vagy halottak csonkítására is van példa elég sok esetben: FODOR 1996, 39.old. Kéz, láb csonkítás, az ujjpercek veretes csizmában voltak – Tiszabezdéd 15 .sír, Hencida 5.sír, vagy a kakasszó előtt meg nem számolható mennyiségű lencse sírba szórása a halott feltartóztatására. : FODOR 1996, 39.old 6 Erre utal FODOR 1996, 38.old.: Zemplén Szélmalomdomb vagy Szentes- Borbásföld 7 Lásd: a dolgozat temetkezési viseletről szóló részét! 8 FODOR 1996, 41.old: Ilyenek: Aldebrő-Mocsáros, Dormánd- Hanyipuszta, Dunavecse - Fejéregyháza 9 FODOR 1996, 41.old 10 FODOR 1996, 41.old 11 FODOR 1996, 38.old. 3 "

A dolgozat terjedelme miatt csak E-book formában került kiadásra. Megvásárolható, mailben rendelhető! Osztályzat: jeles volt