LÖVEY-VARGA ÉVA:
BOTRÁNYKÖNYV RÉSZEKBEN
(jegyzetek) -
Tapló Napló
Az ember több szakmával természetesen nem azon a szinten mozog, mint más, mint mások.
Megfigyeltem évek során, hogy az informatikai hibák miatt, és a programok hibás programozása, a programozó logikai hibái miatt tömeges hibák generálódnak a világban mindenfelé, és ezt a telefonos, telekommunikációs rendszerek is átveszik. Ma már könnyebb gépen megírni egy szöveget, mint kézírással, és begépelni azt; s ha a rendszer felcseréli, máris más a szerző, a kiadó más néven jelenteti meg az adatokat, és más néven hivatkozza le az olvasó, a szakíró: és máris kész a botrány belőle. A lemondások és öngyilkosságok sora a szerzői jogvédelem ellenére töménytelen - mert hát az elsőséget igazolni kell -, és a szerző ha beiktatják hibásan az anyagot, és évvel utána közlik, már semmire nem fog emlékezni; ő írta-e, vagy csak olvasta, és arra emlékszik. Ez az emberi elme jó és rossz mechanizmusa, és az egyént ért stressz, és más hatások sora is egyben.
Kérdés akkor, hogy valóban ki is az igazi szakértő, igazságügyi ember, aki még maga sem képes a saját elméjét korrigálni, vagy a problémái miatt megy arra az útra, ami neki az életben valójában nem megy, és amit nem ért meg, és magán sem képes segíteni, vagy az, aki problémák nélkül jól elvégzi, vagy netalán aki problémák után kilábalva jól végzi el?
Kétségtelen, minden relatív - kellenek a nyomtatott és élő példák, sőt: a kísérletek, a próbálkozások és ál-ügyek is.
Viszont néha szerencséje van, és eseleg másoknak segít, vagy a dühöt kiváltva belőlük: megtalálják a megfelelő utat az életük és a képességeik rendezésére.
Ne álljunk meg a pár példa mellett... Folytatta, folytassa az élet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése