Lövey-Varga Éva
Talpig
Bíborban
(Az
előadóművész)
/ Egy
másik világ ciklus/
Egyszer talán
elhitted,
Talpig bíborban
állhatsz…
Sejtetted titokban
csöndben,
Hogy az idő
megvárat.
Az élet írta a
színpadot,
Mint kemény
megmozdulást…
A balesetek után,
lüktetve,
Hogy végre
tornyokat is láss!
Az egekig érő
épület,
Mint gyermeknek az
erdő…
Sötét volt és
félelmetes:
Csillámló felhőkbe
tekergő.
Mosolygó arcod
ráncokban
Vagy simára festve
nyugodott…
Fáradtan aléltál
a tapsban,
Elhessentettél pár
szúnyogot…
A virágeső ma már
nem hull,
A függöny záródik,
s nyílik.
Csak a lélek,
ösztön, szeretet,
Mely elkísér:
végig, a sírig…
Szeged, 2020. július
01.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése