2020. június 30., kedd

Varga Miklós ének - Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet - videó: Lövey-Varga Éva


Lövey-Varga Éva szavalat - Arany János: A hamis tanú


2020. június 29., hétfő

Lövey-Varga Éva A Mester (Könnyező felhők ciklus)

Lövey-Varga Éva

A Mester


(Könnyező felhők ciklus)


Motozott a kis műhelyben

Sok napon át mesterkélt

Tüzet rakott a tűzhelyben

Titokzatos emberként.


Készült a kés, kicsi kard is

A szikra mind messze szállt

A sarokban kalapáccsal

A reszelő sorban állt.


Csattogott a kardlapocska

Zengett a sok fémdarab

Zúgott a sok reszelővel

Csilingelő kis harang.


Cizelláltan csillog ma már

Minden kicsi fémes tárgy

A munka ma folytatásra

Téged is csak hazavár!


Készült gyűrű mellé gyűrű

Precízen a sok-sok láncból

Sok apró kicsi remek még

Ezeknek ma párja nincsen


Mindegyik csak meseszép!


Szeged, 2020. június 29



A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.





Lövey-Varga Éva: Fémlemezmunkák – készülő alkotás


Az alkotás és a róla készült fotó utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges. 



2020. június 28., vasárnap

Lövey-Varga Éva Emlék-Imádság Könnyező felhők-ciklus

Lövey-Varga Éva

Emlék-Imádság

(Könnyező felhők-ciklus)



László-napra szól az ima

Minden tájon az út sima.


Erdő, mező védi végig,

Az állatok elkísérik.


Szomorkodik, mosolyogva

Két kezét imára fogva,


Felnőtt, gyerek, csöndben, régen…

Hogyha csillag jön az égre.


Ott a úton, csillag-úton

A csillagok porát húzom


Kicsiny kocsim nyomán végig

Nemcsak csontig hatol, vérig


Minden egyes emlék-álom:

A virágot emléknek szánom…


Szeged, 2020. június 27.



A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.



2020. június 27., szombat

Lövey-Varga Éva: Gondok (Könnyező felhők ciklus)

Lövey-Varga Éva:


Gondok

(Könnyező felhők ciklus)


Ez itt a egyházunk…

Amott meg a másik!

Az a baj, hogy mindig

Az ember szíve fázik…



Szeged, 2020. június 27.


A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.


Lövey-Varga Éva: Áldomás - László napra (Könnyező felhők ciklus)


Lövey-Varga Éva:
Áldomás
László napra
(Könnyező felhők ciklus)


Édesapám (Varga László Dezső),
 Dédnagyapám (Pécsi László)  
és nagyjaink emlékére,
 valamint minden László tiszteletére

"Tanulj meg mindent, amit lehet, amikor csak lehet, akitől csak lehet!
Egyszer eljön az az idő, amikor hálás leszel ezért magadnak."
/Sarah Cardwell/

Ősi szokás, rímes játék
Pogány isten, ősi tájék….
Anonymus lakomája
Áldozat,
Ami minden tiszteletet
Áldásképpen ránk hozhat!
Hálaadás, jókívánság
Érjen a szerencse!
Mindazt ami néked fontos,
Azonnal keresd meg!
Vladislávból lett a László,
Büszkén is leng minden zászló,
Hogyha rád emlékezik.
Néped vére ösztönére
Kardot emel fel az égre
Dicsőségre és jólétre
Szomjazik,
Hatalom van a nevedben,
Türelem a szellemedben...
S ha kapom,
Úgy ahogy jött, nyomok nélkül
Elszáll minden haragom…
Ötletes és találékony
Mindig minden Lacika
Természetben dolgozgatni
Neki olyan, mint a
Tiszta patika…
Csendesek és figyelmesek
Mindig ők: a Lászlók….
Gondossággal megtöltenek
Mindig minden tárlót!
A hagyomány mindig fontos
A belső békéhez,
Mégsem mindig térdepelnek
Szent László képéhez!
Kard és puska a kezükben,
Igen fess legények!
Kívánom, hogy sohasem
Legyenek szegények!
Életükben-halálukban
Sose legyen bajuk,
A világon mindenmerre
Tűnjenek a tabuk
Lábuk előtt végleg,
S ahogyan kell,
Mindig csak jót
Mutasson a mérleg!
Ezzel a kis köszöntővel
Emlékezem rájuk,
Kívánom, hogy
Minden jóban
Dúskáljon a házuk!

Szeged, 2020. június 27.

A vers utánközlése, előadása vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.










A fotó utánközlése, előadása vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges. 


Lövey Varga Éva Gyógyvarázs

Lövey Varga Éva

Gyógyvarázs


(Könnyező felhők ciklus)


A legnagyobb kívánságom

Éjjel-nappal munkásságom:

Gyógyvarázs…

Szendeséggel, hevességgel

Erdőn-mezőn átalkelve

Magyaráz…

Levelet szed, füvet morzsol

Imádságokat mormol…

Tűzparázs…

Olykor csak az elszántságon

Múlik minden

Akarás…

Utat nyit a vidámságom

Minden bajon, mormogáson

Tűzvarázs…

Ez az én nagy kívánságom

Repülj át a nagyvilágon

S gyógyítson meg

A varázs!


Szeged, 2020. június. 26.






A vers  utánközlése vagy átdolgozása, előadása, a fotó  felhasználása, átdolgozása, utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.



Szeged, Dóm tér, Dóm
Fotó: Lövey- Varga Éva
Copyright 2020



2020. június 21., vasárnap

Lövey-Varga Éva: Apák napjára (Könnyező felhők ciklus)

Lövey-Varga Éva:

Apák napjára



(Könnyező felhők ciklus)


Édesapám! Óh, te drága!

Apák napja van ma!

Rád gondolok munka közben,

S minden egyes napra,

Amiket mi eltöltöttünk

Gyermekkorban véled,

S minden egyes kicsi percnél,

Amit felnőttként megélek!

Milyen kár, hogy nem vagy velem,

Elteltek az évek…

Két szemedet lehunytad már

Szörnyű betegségben.

Védted gyermekeidet, amíg

Csak léteztél...

Hívó szóra pontosan,

Mindig megérkeztél!

Most is hívnálak, -

Örülj együtt velünk!

De most csak az álmot látom,

Ahogy menetelünk.

Végig erdőn, hegyen-völgyön,

Nevetve vagy sírva…

Mert az ember bármit is tesz,

Sorsa megvan írva!


Szeged, 2020. június 21.


A vers előadása, utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges





2020. június 20., szombat

Lövey-Varga Éva Rövid vers (Könnyező felhők ciklus)

Lövey-Varga Éva

Rövid vers



(Könnyező felhők ciklus)



Rövid vers kell szavalásra,

Azt mondja az elme…

Sok embernél úgy van az,

Hogy nem bírja kegyelme...

Fáradtsága, lustasága

Gyakorlatlan végig,

Az emlékek keresését

Furcsa „puskák” végzik…

Kisiskolás és hallgató

Ugyanazon járva,

Ballagáskor emlékezik

Furcsa lebukásra...

De van, aki nem mestere

Puskát” sose használt…

S fejében a szavak

Százezrében duskál.

Tanuld meg hát a

Verseket, sorban mindet, szépen…

Hátha egyszer sikered lesz,

S csillag leszel – végleg!


Szeged, 2020. június 20.


A vers előadása, utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges


Lövey Varga Éva: A hibázó Versben üzenek Néked 1. (Könnyező felhők ciklus)

(Lövey-/Pécsi-) Varga Éva (Kékrózsa Bíborvirág, Bíborvirág)

Fotó: G.GY. 



Lövey Varga Éva:

A hibázó

Versben üzenek Néked 1.

(Könnyező felhők ciklus)



Versben üzenek Néked,

Nem csak úgy, ahogy véled!

Sírtunk eleget éppen,

Ezerszer elmondtam szépen!


Javítsd ki a hibákat!

Ezernyi diák imádhat…

Nem jó a zavar a Házban,

S nem tobzódsz mindig a lázban!


Versben üzenek Néked,

A sorok igenis szépek!

Logika van a mondatokban,

Hiba van a programokban!


A neveket korrigáltasd,

Adjatok esélyt a mának.

Cseréld vissza a kódot,

Megmentheted a hódot!


Versben üzenek Néked…

Bízom benne, hogy érted!

Hiba van a nyomozásban,

S nincs most rend a levéltárban!


Elvesztek mind a könyvek,

Az arcokat mossák a könnyek!

Véres szemekben tükör,

Éles vonyítás szűköl!


Versben üzenek Néked!

A halott az fel nem éled!

Ha mégis megteszi párszor,

Orvosilag ne vádold!


Ha leszáll az ágyról a halott,

Isten Szent kezében ragyog!

Ne állj a célok útjába,

Öltöztesd méltó ruhába!


Versben üzenek Néked!

Nem baj, ha hajadat téped!

A fő, hogy maradjon hajszál,

S ne ragadj mindig a bajnál!


Írasd majd át a törvényt,

Hibásan hoztatok döntvényt!

Nem az a pályázó neve,

Üres a titkárnőd feje!


Versben üzenek Neked!

Nem baj, ha könnyes a szemed,

A fő, hogy a munkád szeresd!

Adj esélyt a gyermekeknek,


S hidd el, hogy jót követnek!

Meg tudják tanulni mindazt,

Amit csak papírra írhatsz!

Nem látod, hogy nem sírhatsz?


Versben üzenek Neked!

Szemléld csak meg az eget!

Felhők úsznak a légben,

A por eltűnik a szélben!


Tudod, hogy rád is ez vár!

Gyorsan elillan a szép nyár!

Megtelik minden képtár,

Végleg üres lesz a pénztár!


Versben üzenek Néked!

Mindenütt ott van a képed!

Egyszer példakép voltál…

Mit tükröz most az oltár?


Keresztre feszíted magad,

S minden csak rosszban marad?

Elmentek ím az évek!

Az emberek miket beszélnek?


Versben üzenek Néked!

Az életed szitokban éled!

Miért nem tudsz te is dicsérni?

A rossz elől mindig kitérni?!


Miért jó neked az átok,

Ha békát kiáltanak rátok?

Az a célod, hogy rombolj?

Hogy éktelenül csak tombolj?


Versben üzenek Néked!

Mit gondolsz mennyi a béred?

Mit takar most a zászló?

Hány nyelven kell most pár szó?


Ha leadod az etikádat,

Éktelenül rá fázhatsz!

Hamarabb leszel egy sírban,

Minthogy részesülj díjban!


Versben üzenek Néked!

Isten haragját féled?

Mondd, csak mi ez a hóbort?

Máséba rakod, mi jó volt?


Te összecseréled őket?

A hasonló arcú nőket?

Felcseréled a neveket,

S hirdeted, ez a szeretet?


Versben üzenek Néked!

Hiába hozatsz séfet,

Szolgálják fel a tálat,

Ünnep legyen ma nálad!


Gondolod megélhetsz abból,

Ha bíró ész nélkül happol?

Ha a nő párt cserélget,

S kiírtasz minden népet?


Versben üzenek Néked!

A tanárok haragját féled?

Iskolában nem is tanultál,

A könyv felett csak aludtál?


Nem értetted a rendszert,

Szidtad inkább az embert,

Aki a szülőd helyett csak védett,

Az öledbe rakta a szépet?


Versben üzenek Néked!

Értsd meg végre a véred!

A tanár csak mutatópálca…

Indulj hát jó irányba!


A tanár agya a vázlat..

Ha jó, alapja a háznak!

Ha úgy döntesz, nem tanítod,

Megáshatod a sírod!


Versben üzenek Néked!

Honnan ered a Néped?

A múlt az végtelen örvény,

Nem írja felül a törvény!


A régész dolga a múltad!

De mondd csak, mihez is nyúlhat?

Ha rombolod folyton a múltat,

S mindenki belenyúlhat?


Versben üzenek Néked!

Hogyan lesz újra néped?

A határ, az állam az nem nép!

Még most sem az önvád tép szét?!


Történelmet sem tanultál?

Az órákon végig aludtál?

Nem volt mégsem álmod?

Még mindig a szájad tátod?!


Versben üzenek Néked!

Ne rombold le az esélyed!

A tudás sohasem börtön,

Sokkal erősebb! Ösztön!


Hiszed, hogy nem kell tanulnod,

Ha csak a bőrfocit rúgod?

Gondolod utolsó vizsga?

A többit az élet írja!


Versben üzenek Néked!

Azt mondod, mondjak szépet?

Számban szépek a szavak,

Mindegyik jó felé halad!


Eléri mind a célját,

Megmutat minden példát!

Gondolom, jobb, mint a börtön,

Ha az emberek lelkét őrzöm!


Versben üzenek Néked!

Miért jó, ha más haját téped?

Miért jó az, ha csak bántod?

Ha ész nélkül szájad tátod?


M'ért nem hat szidalom, méreg?

Mitől fortyan a véred?

Nem bírod az igazságot?

Jobb ha a képzeted látod?


Versben üzenek Néked!

M'ért ölöd végig a néped?

Elvonva minden esélyét,

Megmásítva a meséjét?


A szülőd a hagyományt őrzi,

A feszültség hiába tör ki!

Ha megérted eloszlik végleg,

Könnyebb lesz így az élted!


Versben üzenek Néked!

Az iratokat hiába téped!

Cseréld vissza a kódot,

A problémákat megoldod!


Munka nélkül nincsen élet!

A munkához ész kell a népnek!

Csöndben nevelje álmát,

Ne érje verés a hátát!


Versben üzenek Néked!

A jog az nem fegyver: ÉLET!

A filozófia nem börtön…

A logika elvét őrzöm!


A tanulás éve nem kor!

Ha nem érted, elveszik akkor,

Az idő meg elmegy szépen…

Ahogy a felhők az égen!


Versben üzenek Néked!

Mi adja meg értéked?

Az olvasás, írás csak alap,

A többi a vágyakon halad!


Ha hibásan írod vagy mondod,

Még több lesz majd a gondod!

Ezernyi értelem mélyén,

Felsejlik minden rejtvény!



Versben üzenek Néked!

Nem ér a levél véget!

Szidalom, dicséret: mindegy,

Ha nem cserélsz újra inget!


Adj egy esélyt a múltnak!

Hátha a jelenben tanulnak,

S építik újra az álmot,

S ép elme védi világod!


Szeged, 2020. június 19.



A vers előadása, utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges




2020. június 18., csütörtök

Lövey Varga Éva: A festő (Könnyező felhők ciklus)

Lövey Varga Éva:

A festő



(Könnyező felhők ciklus)


Hírneve ma is belengi a tájat.

De utódja éveken át magára várat..

Széles vásznú képek más neve alatt,

Keresheti bárki, ki nem épít falat.


Kérdezné az ember, hová lett sok munka?

Csöndesen pihenhet raktárakba dugva…

Az aláírás azonosítatlan,

Sok kép eloszlott az áradat-habban.


Mozaik kartonon, faháttérre festve..

Ezüstpapírokkal megrajzolt este,

Geometria bújt a képek hátterébe,

A festő csak forog csöndesen az éjben.


Ki nem adott díjra, titkos néven élve

Lassan majd tovább nő a képek értéke.

Elfelejtett mozgás éled lassan újra,

A gumikesztyűbe lassan belebújva.


Nem ismeri már senki az ő nevét,

Könnyezve hunyja le a két szép szemét.

Kibuggyan a folyam, végig szántja arcát,

Élte után is folytatva a művészet harcát.



Szeged, 2020. június 18.

A vers előadása,  a vers és fémkarcolat (fotó) utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges