Lövey-Varga Éva: Irónia

Lövey-Varga Éva: Irónia

IQ -BAJNOK Fortepan
Nem terem itt körte fán
De a keze mindig enyves...
Zúgolódik a zöld fenyves...

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Lövey-Varga Éva: Csillagfényű hajnal (Születésnapomra)

Varga Éva 2017.12.24. Szeged, Dóm

fotó: G.Gy.

Lövey-Varga Éva


Csillagfényű hajnal
(Születésnapomra)





Két perccel múlt éjfél
Betelt a negyvennégy
Alig élhettem meg
Világunk kedvencét

Eme számban úgymond
Rejlik még valami
Amolyan csillogó
Kedélyes és talmi

Vajon mit varázsol
Elő ez a páros
Fényben fürdött ma
Itt az egész város

Dideregve ültem
A Virág teraszán
Hol egykor elődöm
Mélázhatott lazán


Jós álommal lepett
Engem meg a reggel
Dideregve keltem
Üzent a Nagy Mester!


Szedhetnék virágot
Dalolhatnék sírva
Asszír és egyiptomi
Jeleket is írva


Csillagport fúj a szél
Az idő vad szárnyán
Őszi levelekkel
Telt már meg a márvány

Nevetni akartam
Őszintén és lazán
Egykor Attilácska
Ülhetett teraszán


Itt alkotott Babits
Juhász Gyula is tán
Mégsincs ide róva
Üres itt a sétány


Ez a város volt az
Mi egykor indított
Édesanyám éppen
Ide látogatott


Mikor apa kezét
Ő is fogva szépen
Elsétáltak ide
Szeretetben égve


Istenem, Istenem
De sok idő telt el
Nap napot követett
Ahogy éjjelt reggel


A pocak lakója
Eldöntötte éppen
Ki akar itt mászni
Életcélja légyen


Aztán meggondolta
Debrecen is város
De a doki dumált
Várda legyen, s páros


Elteltek az évek
Gyorsan elrepültek
Sikerben és könnyben
Mélyre települtek


Aztán az a Sors
Mi sokszor mostoha
Visszahozta ide
Túl nagy a potroha


Na már most innen
Merre kislány, merre
Elmentek az évek
Emlékezz a percre


Az óra homokja
Pereg, egyre pereg
Pécs is távolabb volt
Sárvár sem kellett


Fogja még kezedet
Valaha valaki
Vagy mindig azt kérded
Dobjak ki valamit


Egész gyűjtemény ül
Könyvekből a polcon
Nyolc és kilenc szakma
Az egész már kordon


Elmentek az évek
Mindig újra kezdve
Elfelejtve mindent
Könnyekbe temetve


Mosoly ragyogott ott
Az arcadon mindig
A kicsiny manócskák
Mindig telehintik



Elmentek az évek
Tanítva okítva
De előbújt a hajnal
Csillagporral írva…



Szeged, 2019. 09. 21.



Lövey-Varga Éva

A vers és fotó utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Lövey-Varga Éva: Születésnapodra - Az elrabolt idő (Gyulának)

Lövey-Varga Éva
Születésnapodra Az elrabolt idő

(Gyulának)





Az elrabolt időt

Visszaadnám… Néked

Talán egykor majd

Festek egy szép képet…



Szemed tükrében

Ott táncol a gond

Arcod ráncossága

Ezernyi kínt elmond.



Láttál bajt és jót

Az életben eleget

Megéltél mindent

Mit férfi vállra vehet.



Szerelmed vesztét

Egy csöpp gyermeket

S később majd azt is

Hogy őket elengeded



Sírtál könnyek nélkül

Éppen eleget

Elvesztettél mindent

Ma más könnye megered. 


Békésen szuszogsz most

A párnára dőlve

Senki nem látja, hogy

Össze voltál törve



Lassan építkeztél

Újra és újra,

A tudás kútjába, s

A könyvekbe bújva



Mit is adna Néked

Ki valóban szeret

Ha a családod ma is

Csak néha van veled?



Szól most a csönd is

Némán meghajol

Összetört kezedre

Csillagok fénye hull…



Pótolja a szépet

Mire mindig vágytál

Néha végre az unokád

Itt mászkál…



Kívánunk most Néked

Jó egészséget,

Őrizzék meg lelked

Az élet, s a képek!


Szeged, 2019. szeptember 20.

Orchidea

Fotó: Lövey-Varga Éva

Szeged

A vers és fotó utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

2016 Augusztus Lövey-Varga Éva fotók az Énlaka-környéki túrákról

The Sevso Treasure Bibliography 2019

A kiadvány utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Lövey-Varga Éva: Mária-napra

Lövey-Varga Éva:


Mária-napra



(Az édesanyának, nagymamókának, minden Máriának…)



Egykor ifjú volt, fiatal…
Most idős, öreg…
Az idő csak röpke perc…
Vajon, ki érti meg?


Számolta a perceket, 
Míg lánya vizsgázott,
Tárt kar várta vejét:
Glória csillámlott.


A lánya férjhez ment, 
Távolból látja már.
Szíve csak szorong, 
Meghalt a párja már.


Zárt kapu, zárt ajtó, 
Nyílik-e valaha?
Besétál-e rajt’ még, 
A hét-kilenc unoka…


Dolgoznak, betegek…
Aggódva nézi már.
Nyögve fordul egyet,
A könnyfolyam megáll.


Csörren a telefon,
Vonyít egy kutya…
Messziről hull felé,
A kívánság csillaga.


Elment már a lánya, 
Fiatal anya volt…
Követte a férje, 
Másik veje is holt…



Távol unokái,
Nincs idő semmire.
A szív csak hajlik,
De nem viszi senki el…

A munka rogyásig,
Rég terített asztalt. 
Körötte sok gyerek, 
S a szülő, kit vígasztal.


Ma már csak emlék,
Minden, ami  szép volt.
Mégis felkel, újra,
S fáradtan megindul.


Végig megy a házon,
Két kezébe fogja 
A fakanalat, s lábast,
Mi csurig telt valaha.


Alig nyel egy párat,
Összeszorul szája,
A ráncok simulnak,
Hanyatlik a válla…


Ezer-ősz hajszála
Száll a levegőben, 
Lassan már a csillag
Tűnik el a ködben.


Száll a Hold sugara,
Keresi a párját.
A domboldal teteje
Fedi az Ő árnyát.


A falu ura volt, 
Az egykori birtokos.
Ősi mestersége 
ma már polihisztor.


Az idő csak pereg,
őszül az unoka,
Mégsem jut semmire,
Kilenc-tíz szakma.


Megsimítja kezét, 
Az ölében fogja, 
Kilométerekre,
Sziromágyba fogva.


Rég elhunyt a férje,
A másik veje is, 
Majdnem halott ma már 
Körötte mindenik’.


Az idő csak rohan…
Nem találni párját.
Titokban itt is, ott is 
Nagyon várják.


Nem indul az autó, 
Befagyott a számla…
Itt a nyelvvizsga díj,
Pecsétet a szádra…


Dobban a szív itt is, 
Ott is sok az a gond.
És az a telefon mindig 
Csak ennyit mond:


Nem bírom tartani,
Édes fiam, drága…
Megyek lehajtom
A fejemet az ágyra.


Sok a gyógyszerem is
Nem segíthet semmi
Évek óta várom,
Nem változik, enyhít.


Orvos ma lassan már
Minden unoka, 
Mégsem talál gyógyírt
Kémia, technika.


Rohannék! - Elindul,
De szabadság nincsen.
A könny meg csak pereg,
Szétfoszlik a kincsen…


Küldök rózsát, csokrot -
A képeslap is drága?
Dolgozok rogyásig,
Hátha megyek, hátha…



Nincsen videó ott,
A telefon remeg.
„Tudom, hogy szerettek…
De akkor meg minek?”


A gondolat száguld,
Jól légy, nagymamóka…
Anyuka is ápol, 
De neki is kell, ó, jajj!


Mária a drága, 
Neve történelem,
Élete is az már
S szíve, törékenyen.


Ezt a tudást te is
Add majd másoknak át!
Én tudom, hogy jó vagy,
Még egy módon próbáld!


Elment megint egy év,
Kergeti a párat,
Küldenék virágot,
Ezeret s még százat!


S itt ülök a gépnél, 
Az éjszaka fáradt…
Minden éjjel nyissad
Imára a szádat…


Kezeimet távol
Imára kulcsolom
Üzenetet küldök, 
Végig azt dúdolom…


Mindig velem leszel,
Mosolyoddal, Édes!
Tudod, sok volt az év,
Kényes lettem, kényes…


Adjon már az Ég,
Neked is nyugalmat…
Gyere haza hozzám,
Velem itt elalhatsz!



Megfognám kezedet,
Más okozott itt bajt!
De, amit vetettél, itt is,
Ott is kihajt!


Elmesélném bátran,
Amit sosem láttál,
Hisz távolról is tudtad,
Ez az, amit vártál!


Édes, édes anya, 
Nagymamóka, Drága!
Illatos felhőkbe
Burkolózva várj, ma!


Eléd állok bárhogy, 
S őrizem a kezed,
S mint egykor kisszéken,
Kiáltom a neved:


„Légy boldog Mária!
Sose legyél szegény!
Mindig maradjon meg 
Szívedben az erény!”

2019. 09. 12. 2:03:09

A vers és fotó utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Fotó: Lövey-Varga Éva.

Copyright  Pécs, 2019

Lövey-Varga Éva: Seuso-kincs bibliográfia 2019

Kutatói munkáim és az egyetemi anyagok, szakdolgozatok és más érintettségek miatt úgy gondoltam, hasznos lehet egy listát rendesen, kivetelezhetően kiadni. Túl sok a lopás .. címszóval.

Legyen a "pöcsét" rajta!

Rárakom a kiadói pecsétem is...

Lövey-Varga Éva: Seuso-kincs bibliográfia 2019 (E-book)

Esti köszöntő

Kedves Író és előadó társak!

Az a megtisztelés ért, hogy újra felvettek az előadóművészek adatbázisába.



Így a napokban örömömre szolgált az a megtisztelés is, hogy Skorpió nagyon szép versfelvételt küldött nekem a versemről, én pedig felajánlottam neki a megjelenést hangoskönyvként, jogdíjasan!


Két változatban!

A rendelési oldalaimon lassan már rendelhető is lesz, ha rákerestek!

http://kekrozsabiborvirag.blogspot.com/2019/09/eloadomuveszi-nyilvantartas.html

https://bluerosepurpleflowerebooks.blogspot.com/

A könyveim itt rendelhetők és a továbbiakban ide kerülnek fel a következő kötetek is!

Előadóművészi nyilvántartás

Kedves Látogatóm, volt Tanárom, Tanárom, egykori Diáktársam, Barátaim, Érdeklődők!

Sikeresen bekerültem az előadóművészi nyilvántartásba, amit mindenkinek köszönök!

Szeretettel várom a megbízásokat és az ötleteket is, megkereséseket!

Jó munkát kívánok mindenkinek!

https://www.eji.hu/

(Lövey-) Varga Éva

Fotó: Lengyel Csaba, Budapest, 2007

Lövey-Varga Éva: Mai gondolatok

LÖVEY-VARGA ÉVA: CSÍKSOMLYÓ KRISTÁLYKEHELYBEN

Lövey-Varga Éva: Csíksomlyó kristálykehelyben

Részletek - Kivonat

Lövey-Varga Éva:

Csíksomlyó kristálykehelyben

***

A ma Csíkszeredához (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum, város Romániában, Hargita megyében) tartozó Csíksomlyó (románul Șumuleu, németül Schomlenberg vagy Somlyoer-Berg) egykor önálló községként létezett Erdély területén. Az itt lakók Csíkszereda középpontjától mindössze körülbelül 3 km-re, a Somlyó-patak völgyében települtek meg. 

Fotó: Dénes László. A Somlyó- patak völgye / Valea pârâului Şumuleu

Szerkesztette: Lövey-Varga Éva

Bár a titulusa elég korai alapítást sejtet, az első forrásunk, amely említi csak később keletkezett.

Az első adatolása pápai tizedjegyzékből ismert: Chik, Sumbov, Sumlov néven 1332-1334 között három alkalommal írták össze. A szakirodalom és a lexikonok pedig 1335-ben említik többnyire az egyre fontosabbá váló település forrásokban való megjelenését.[1]

Feltehetően a pápai tizedszedők kiindulási és érkezési helyszíne is volt egyben, már a 14. század közepére kialakulhatott központi szerepe.

Az adatok szerint 1352-ben már biztosan volt temploma is a településnek.

A 15. század folyamán az itt megtelepedő Ferenc rendi szerzetesek helyszínválasztása is ezt a kiemelkedő szerepet jelzi számunkra. [2]

A különféle kutatások anyagai és a rendelkezésre álló források alapján az egykori Csíksomlyói gótikus templomot 1442 és 1448 között ferencesek építették a korábbi templom helyén. Ez a templom elsősorban Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére, valamint Sarlós Boldogasszony tiszteletére épült fel.

IV. Jenő pápa (eredeti neve: Gabriele Condulmer. Született: Velence, 1383 – Róma, 1447. február 23.) 1444. január 27-én kibocsátott Dum precelsa kezdetű bullája már tett említést arról, hogy Csíksomlyón „a híveknek nagy tömege szokott összegyűlni ájtatosságnak okából, gyakorta nem szűnik meg odaözenleni a nép”.[3]

A kialakított plébániatemplomhoz tartozó többi települést csak a 16. század közepétől említik először a különböző katonai és adóösszeírások alkalmával.[4]

1530-ban és 1649-ben kápolnát is építettek a templomhoz.

1553-ban, 1601-ben, 1661-ben, 1694-ben és 1705-ben is ellenséges hadak dúlták fel, amikor is elég súlyosan megrongálódott a templom, így tehát ezek után 1802-ben le kellett bontani.

A középkori templom 1800-as évbeli elbontását említi Botár István, aki ismerteti, hogy a torony kivételével az épületet elbontották, és teljesen újat építettek. A többi adat hivatkozatlan lexikon adat, további kutatásokat igényel.[5]

A középkori templomra vonatkozó adatokra több forrás is akad. Botár István említi, hogy az 1674-től induló Album Ecclesiae a plébánia levéltárában található építési jegyzőkönyv, és az 1731. évi Vizitációs Jegyzőkönyv több nagyon fontos, korábban ismeretlen adatot is tartalmaznak a templom középkori felépítményére vonatkozóan.[6]

Értékes adatokat találunk a 18. század eleji templomállapotokra vonatkozóan ANDRÁSI István csíki főesperes vizitációs jegyzőkönyvében. Ez a forrás említi, hogy a középkori templom egy kőtemplom volt, amelynek födéme 1731-ben jó állapotban volt, ahogyan annak cinteremfalát akkortájt javíthatták. A templom felszerelései közül ekkor megemlítették három oltárát is. Ezek az alábbiak voltak: északon a Mária, délen a Szent István tiszteletére szentelt kis oltár, ill.  a főoltár is.

„Pontosabb helymegjelölés nélkül írták össze a Sándor család boltozat nélküli magánkriptáját. A toronyban ekkor három felszentelt harang volt.” -írja Botár István.[7]

 A mai kegytemplomot tehát a rendelkezésre álló adatok alapján 1802 és 1824 között építették fel újra, barokk stílusban. Ennek a templomnak az alapkövét még 1800. június 25-én tették le, míg az első szentmisét 1802. október 31-én tartották. A templom belső berendezésének kialakítása hosszú időt vett igénybe, ezt követően 72 évig tartott. A templom Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke lett.  1515 és 1520 között készülhetett, a korabeli Madonna-szobrok közül ez a legnagyobb.

Az ekkor emelt új templomépületbe - többek között takarékossági okokból is, ahogy az mindenütt szokás is volt, - [8]az elbontott templom kőanyagát is beépítették. A templomtornyot csak később, 1823-ban emelték meg egy szinttel. Maga a torony ezt követően  1901-ben kapott új galvanizált fémlemez tetőt.

Oktatásügyileg meg kell jegyezni, hogy a templom melletti kolostorban 1630-ban már volt középfokú oktatás.

A mai kolostorépület 1773 és 1779 között épült, könyvtára számos ősnyomtatványt őriz. 1876-ig Csík-, Gyergyó- és Kászonszék közigazgatási székhelye volt. Csíksomlyóhoz 1850-ben Várdotfalvát, 1941-ben Csobotfalvát csatolták. 1959 óta Csíkszereda északkeleti külvárosa.

***

Felhasznált Szakirodalom:

(részletek)

ALBUM ECCL.
Album Ecclesice Parochialis Somlyojensis. in Sede Sicul. sub titulo SS Apostolorum Petri et Pauli confectum. Anno Domini 1674. ab A. R. D. Patre Stephano Lakatos de oppido Vdvarhely Sacerdote Romano-Catholico et Parocho eiusdem Ecclesice tunc existente ordinaris.
APOR Péter
1736 Metamorphosis Transylvaniae. Szépirodalmi Kiadó. Budapest, 1987.
BALOGH Csilla
2000 Avar kori padmalyos sírok a Duna-Tisza közén. Heves Megyei Régészeti Füzetek 2. A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája (1998) Eger, 2000. 111-124.
BENDE Lívia - LŐRINCZY Gábor
1997 A szegvár-oromdűlői 10-11. századi temető. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Studia Archeologica III. Szeged, 201-285.
BENKŐ Elek:
1992 A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Varia Archaeologica Hungarica V. Budapest.
1993 A székelyek és a Székelyföld régészeti kutatásának eredményei és feladatai. Aetas, 3.
1994 Régészeti megjegyzések székelyföldi rovásfeliratokhoz. Magyar Nyelv 90., 157-168.
1996 A székely rovásírás korai emlékei. Magyar Nyelv XCII. 1. 75-80.
1998 A székelyek betelepülése Erdélybe. In: Történelmünk a Duna medencében. Kolozsvár-Temesvár, 50-65.
BOROS Fortunát
1994 Csíksomlyó, a kegyhely. A szerző 1943-as kiadásának átdolgozott változata. Csíkszereda.
BOTÁR István
2000 Árpád-kori leletek a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében. Acta 1999. I. 247-272.
2001 Csík korai templomairól. SzékelyföldV. évf. 11. szám. 119-149.
2005 A csíkszenttamási Csonkatorony régészeti kutatása (2003.) Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. 37-54. (2006.)
2007a Cercetări arheologice la biserica romano-catolică din Misentea. In: Arhitectura religioasă medievelă din Transilvana - Középkori egyházi építészet Erdélyben IV. Ed.: Adrian Andrei Rusu - Szőcs Péter, Satu Mare - Szatmárnémeti, 115-130.
2007b Egy ásatás mozzanatai. A csíkmenasági templom régészeti kutatása. Örökségünk I. évf. 4. sz. 8-9.

2008  Botár István, A csíksomlyói Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplom régészeti kutatása 2002-2005., 2008.

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/ro/csiki_2007_2008_hum_termtud/pages/004_a_csiksomlyoi_szent_peter.htm

BOTÁR István - GRYNAEUS Adrás - BOTÁR Boglárka
2006 „Középkori" tornyok a Csíki-medencében. A székelyföldi dendrokronológiai kutatások első eredményei. Dolgozatok. Új sorozat I. (XI.) 2006. 129-136.
BOTÁR István - BOTÁR Boglárka
2004 A csíkszenttamási Csonkatorony 2002. évi régészeti kutatása. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. I/ 271-303.
BOTÁR István - RÁCZ Miklós - TÓTH Boglárka
2007 A csíkszentkirályi templom kutatása (2002.) Dolgozatok. ú. s. II (X.).
DÁVID László
1981 A középkori Udvarhely szék művészeti emlékei. Bukarest.
ENDES Miklós
1938 Csík,- Gyergyó,- és Kászon székek földjének és népének története 1918-ig. Budapest.
ENTZ Géza
1994 Erdély építészete a 11-13. században. Kolozsvár.
1996 Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár.
ERKEJ
Erdélyi római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek és okmányok I.
Közzéteszi Kovács András, Kovács Zsolt. Kolozsvár. 2002.
ÉpJegy
A Csík Somlyai Megyés Templomnak ujra Építéséről való Jegyző Kőnyv.
Ab Anno 1800. Kézirat, Csíksomlyói plébánia levéltára.
FERENCZI Géza, FERENCZI István
1979 Magyar rovásírásos emlékekről. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. Bukarest, 9-32.
FORRAI Sándor
én.: Küskarácsontól sülvester estig. Budapest.
JANOVITZS István
Noi perigheze arheologice din depresiunea Ciucului. Angustia 4. 121-150.
KEÖPECZI SEBESTYÉN József
1929 A középkori nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves Jubileumára. II. Kolozsvár, 371— 401.
KMTL
Korai Magyar Történeti Lexikon. Főszerkesztő: Kristó Gyula, Budapest, 1994.
KOVÁCS László
1997 12. századi anonim denárok. Századok 131.
KRISTÓ Gyula
1988 A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest, 1988.
2003 Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. Szeged.
MARCU-ISTRATE, Daniela
2004 Biserica romano-catolică din Armăşeni. Observaţii arheologice.
Arhitectura religioasă din Transilvania III. Satu Mare.
MIHÁLY Ferenc
1997. Középkori szobrok és táblaképek a Csíki-medencében. In: Tusnád 1997. A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Sepsiszentgyörgy 1998, 111-115.
MIHÁLY Ferenc - LÁNGI József
2004 Erdélyi falképek és festett faberendezések 2. Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, Budapest.
MONVAT
Monumenta Vaticana historia regni Hungariae illustrantia. Series I. Tomus I. Budapest, 1887.
ORBÁN Balázs
1869 A Székelyföld leírása. II. Csík-szék. Pest.
RÁCZ Tibor
2003 Háromszék első magyar telepesei és a határvédelem. Erdélyi Múzeum LXV. 2003. 1-2. füzet, 1-15.
RITOÓK Ágnes
1997 A magyarországi falusi templom körüli temetők feltárásának újabb eredményei. Folia Archaeologica XLV. I Budapest.
2004 Szempontok a magyarországi templom körüli temetők elemzéséhez.
„Est u scholaris" Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. Monumenta Historica Budapestinensia XIII. Budapest.
SÁNDOR Imre
1914 A Sándor család levéltára. Kolozsvár.
SÁVAI János
1997 A székelyföldi katolikus plébániák levéltára I-II. Documenta Missionaria I/III. Szeged.

SZABÓ Károly

Szabó Károly (szerk.), Székely Oklevéltár I. Kolozsvár: Demjén Imre Egyetemi Könyvárus Bizománya. 1872.

SZÉKELY Zoltán
2001 A petőfalvi (Székelypetőfalva/Peteni, Románia) korai középkori temető. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XII (2001). 197-220.
TETTAMANTI Sarolta
1975 Temetkezési szokások a X-XI. században a Kárpát-medencében. Studia Comitatensia 3. Szentendre.

 

---

[1] MONVAT 112., 116., 132.; Botár 2001, 123-127. BOTÁR 2008

[2] Székely Oklevéltár (továbbiakban: SzOkl.) I/153., 193., 340., BOTÁR 2008; SzOkl. I/316., II/220-221., 270-272.

[3] Szabó (szerk.) 1872, 153–154.

[4] BOTÁR 2008, 5. lábjegyzet

[5] BOTÁR 2008

[6] BOTÁR 2008, Kosza Antal szíves közléseivel Botár Istvánék felé

[7] BOTÁR 2008; megjegyzésem: Mivel az egyik Sándor-család a saját családfámon is érintett, ezért pontosabb adatokba jelenleg nem szívesen bocsátkozom. A későbbi kutatások vagy teljes közlés talán majd pontosítják az adatokat! Lövey-Varga Éva

[8] BOTÁR 2008, ÉpJegy 8-9.; Boross 1994, 144-145.

---

A kiadvány utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Lövey-Varga Éva: Gondolatok egy vizespohárban

Egy vizespohár...

Lehet kristály, lehet üveg, lehet műanyag is... Ki tudja még.. Fapohár....A szívem mélyén megfaragtam a nagyapától örökölt kisbicskámmal, amit valaki oly szépen lenyúlt még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kollégiumában, a Boldog Gizellában …. vagy a taxiban, ami felvett a Piliscsévi nagykanyarban, mivel a busz nem járt tovább, mikor Esztergomból este 10-kor indultam hazamenni. Délután érkezvén oda.. A vonat elment, a busz meg nem járt..

Az apácák meg a katolikus egyetem leányát szálláslehetőség helyett elzavarták...

Szép emlékek..

Maradandók egy több egyházban jártas egykori 20 éves volt diáknak.. Ma már jóval kétszer annyi idő eltelt.. és mások jóindulata a családtól is megfosztott..

A lányt, aki mindenkinek csak segített.. és sosem kért és kapott ellenszolgáltatást.


Egy pohár víz... szomjazom... arra a kultúrára, amit már 12 éves koromra magamba szívtam.... és amit azóta senki nem volt képes biztosítani sem magyar, sem más egyetemen sem..

Vajon, egykor át tudom -e adni annak a több száz tanárnak és a szülőnek az örökségét, ami rám maradt közben.. Mert, az orvosok és az aranykeresztesek is képtelenek voltak a tizedét láttatni is, annak, amiben én részesültem... A kérdések meg felmerültek.. és a pohár  víz felszínén úszik a szennyeződés....