Sikeresebb, Etikusabb, Tisztességesebb, Gazdagabb és Becsületesebb Évet, Erőben, Egészségben!
2019. december 31., kedd
Sikeresebb, Etikusabb, Tisztességesebb, Gazdagabb és Becsületesebb Évet, Erőben, Egészségben!
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. december 15., vasárnap
CsaládfakutatásSokk - Lövey- család kutatások és saját kutatások, vállalt kutatásokkal
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. december 4., szerda
Lövey-Varga Éva: Iszlám művészet és ötvösművészet. In: Lövey-Varga Éva Török ékszerek, Pécs, 2015.
"Iszlám művészet és ötvösművészet
Mivel az iszlám művészetet elsődlegesen a díszítés jellemzi, és a klasszikus görög-
római művészet és kor tagadásában jut kifejezésre.
A mohamedán művészetben főként a geometrikus alapú, absztrakt díszítés az uralkodó
jellegű. Ennek okai a vallás hagyományaiban keresendők, hiszen az élőlények, és főként az
ember megjelenítését a hit alapvetően tiltotta. A vallás kialakításának időszakában Mohamed
a bálványimádástól való félelem miatt tiltotta meg azt, hogy ember- és állatábrázolások
1 GERELYES 1994, 5.
4
kerüljenek be a művészeti ábrázolások közé – bár, e tiltás és tilalom elsősorban a szertartások
végzésének helyére vonatkozott. 2
A fennmaradt források és feljegyzések alapján az Omajjád- és Abasszida-dinasztiák
alatt az orthodox hívek, Perzsia mohamedánjai, a síita szekta tagjai e tilalmat már csak a
mecsetek területén tartották be. 3 A tiltás hatására a művészet elsősorban a növények, a
növényi ornamentika ábrázolásaira specializálódott, annál nagyobb mértékben ábrázoltak
fákat, leveleket, virágokat. Néha már olyan mértékű volt a stilizálás mértéke, hogy az
absztrakció határait súrolta. 4
Az iszlám művészetnek alapvetően két jellemzőbb vonását különböztethetjük meg.
Ezek közé tartozik a szín szeretete és az üres felületektől való irtózás, az úgynevezett „horror
vacui”, melynek következtében az ábrázolások háttere is telítve volt mintával, díszítéssel. A
művészek a rendelkezésre álló teljes felületet igyekeztek befedni, ornamentikával díszíteni. 5
Természetesen, mint minden művészetre, más népek és területek művészete is jelentős
befolyással volt. Meg kell említenünk a hellenisztikus hatásokat, a nomád népek művészetét,
a régi Kelet motívumkincsét /életfa-motívum/ és Kína művészetének 6 hatalmas befolyásoló
hatását is, ha az iszlám művészetéről beszélünk. Ez a művészet elsősorban a főbb városokban
és természetesen a domináns hatást kifejtő császári-uralkodói központokban, a palotákban
virágzott.
A vallási előírások, a szigorú tiltások következtében jelentős mértékben háttérbe
szorult minden más művészet mellett az iszlámban az ötvösművészet és ékszerkészítés.
Tárgyi emlékeiből nagyon kevés maradt fenn, elsősorban Mohamed fellépése után kezdtek el
ékszert hordani az iszlám hívők, az iszlám hitre tért emberek. 7 Az ékszerek elsősorban iráni
hatást tükröző ékszerek voltak, a XII. század idejéből egy stilizált formájú aranyfiligrán függő
maradt fenn, mely a New York-i Metropolitan Museum kiállítási tárgyai között látható. 8
Az abasszidák idejéből ezüstmíves darabokat 9 is ismerünk, de a mohamedán művészek
kedvelték a zománcozott ötvöstárgyakat 10 is. A ránk maradt szövegek valósághűek lehetnek,
el kell hinni, hogy a leírt tárgyak a valóságban is léteztek. 11 Az omajjád II. Velid kalifát 12 úgy
2 MORANT 1976, 133.
3 MORANT 1976, 133.
4 MORANT 1976, 133.
5 MORANT 1976, 133.
6 MORANT 1976, 133.
7 MORANT 1976, 143.
8 MORANT 1976, 143.
9 MORANT 1976, 143.
10 MORANT 1976, 144.
11 MORANT 1976, 144.
12 743-as feljegyzés alapján, MORANT 1976, 144.
5
tartották meg emlékezetükben, hogy annyi nyaklánca volt, ahány nap volt az évben. 13 Az
abasszidák művészetében arany- és ezüstfákat találunk, arany- és ezüstmadarakkal. 14 A
szeldzsukok idején gazdagodó művészet után a X. században megjelenik a niellotechnika 15 is,
elsősorban ezüsttálakon alkalmazzák. Gyakori a drágakövekkel kirakott filigrán, és a granulált
arany- és ezüsttárgyak tömege, hiszen a mongol betörés után elmenekülő perzsa ötvösök
szétvitték a világ minden tája felé az iráni motívumkincset. 16 A fémművességet elsősorban
réz- és bronztárgyak, gyengébb minőségű vastárgyak képviselték, a vallási tiltások
következtében is. 17 A damaszkuszi mesterek elsősorban a „damaszkozott”, berakásos
pengékkel szereztek hírt maguknak, de a törökök sem maradtak el mögöttük. A
sisakkészítésüket nagyon magas színvonalra emelték, és kúp alakú sisakjaikat sima vagy
barázdált felületű kiképzésen arany- és ezüst feliratokkal díszítették. 18
A későbbi korok művészetében mindez végig jelen is maradt.
Nagy Szulejmán (1520-1566) uralkodásának első feléből fennmaradt gazdag
jegyzékből számtalan kézműves mestert ismerhetünk meg. A mesterek megnevezéséből és az
egyes tárgyak leírásából pedig nagyszerűen következtethetünk a műhelyen belüli
munkamegosztásra is. 19
Inkább ékszerészek voltak a jegyzékben említett ötvösök közül azok, akik ajándékaik
között elsősorban arany pecsétgyűrűk, felsőkaron viselt talizmántartó karperecek 20 ,
ékkövekkel és zomáccal díszített gombok szerepeltek. 21 Az arannyal vagy ezüsttel inkrusztáló
mestereket zernisandzsiknak nevezték. A kuftdzsuktól szigorúan megkülönböztették őket,
hiszen ők egyéb fémberakás készítők voltak. 22 Külön létezett a gyémántcsiszoló foglalkozás
is. Ezt onnan tudjuk, hogy a jegyzékben szereplő Hakkak Sirvan gyöngyházból készült,
ékkövekkel kirakott övvel kedveskedett az uralkodónak. 23 Természetesen az ötvösök,
ékkőcsiszolók száma is változott az évek folyamán. Ez függött attól is, hogy egy uralkodó
milyen igényekkel lépett fel, és mennyire pártolta a művészetet. A szultánfiak gyakran ötvös
mesterséget választottak kézműves mesterségként, hiszen előírásszerűen egy mesterséget
kötelező volt megtanulniuk. 24 A török ötvösség fénykorának a XVI. század 20-as éveitől a
13 MORANT 1976, 144.
14 MORANT 1976, 144.
15 Képjegyzék 40. ábra
16 MORANT 1976, 144.
17 MORANT 1976, 144.
18 MORANT 1976, 145.
19 GERELYES 1994, 5.
20 Képjegyzék: 4, 15, 16, 17, 23, 29. ábrák
21 GERELYES 1994, 5-6.
22 GERELYES 1994, 6.
23 Féldrágakövek, nefritek, jade-lapok, türkizek megformálásához is jól érthetett. In.: GERELYES 1994, 6.
6
XVII. század első harmadától tartó időszakot tartják 25 a kutatásban, a mevadzsib defterek és a
fennmaradt tárgyi leletanyag alapján. Ebben az időszakban kristályosodtak ki az oszmán-
török díszítőművészet alapvető stílusirányzatai. Megjelentek a miniatúrákon, ötvöstárgyakon
és a textileken is a festőművészek, illuminátorok és kalligráfusok által kidolgozott díszítő
elemek, motívumok. 26
A kutatások következtében hat jellegzetes XVI. századi oszmán-török stílust
különböztetnek meg:
„Kytahyai Ábrahám”
„Aranyszarv”
„arabeszkes”
„sás-leveles és rozettás”
„négy virágos”
„sima”
Ezeket a stílusokat Gerelyes Ibolya részletesen elemzi és ismerteti Török ékszerek
című kötetében. 27
A XVI. századi ötvösségben nem csak a felületi megmunkálás jelentett privilegizált
helyzetet, az alkalmazott technikák és anyagok sokfélesége is hatalmas változatosságot
jelentett. 28
Az ötvöstárgyak alapanyagát az aranyon és ezüstön kívül a cink-ötvözetek jelentették.
Gyakran többféle anyagot használtak egyidejűleg, együttesen. A nemesfém tárgyakat
drágakövekkel, rubinnal, gránáttal, smaragddal ékesítették. Használtak különféle
féldrágaköveket is, mint például nefritet, türkizt, jade-lapokat is. 29 A lapocskákat nagyon
gyakran részletesen és gondosan megmunkálták, felületükbe vékony aranyszálaka, virág-
alakú foglalatba helyezett türkizeket, smaragdokat, gránátokat is beágyazhattak. 30 Jade, nefrit,
hegyikristály, jáspis is lehetett a használati és viseleti tárgyak alapanyaga, melyeket
alapvetően inkrusztált aranyszálakkal és drágakövekkel díszítettek. 31 Gyakran
porcelánedényeket láttak el nemesfém fedőkkel, kiöntőkkel, hogy szebbé és kedvesebbé
tegyék őket, és különleges motívumokkal díszíthessék azokat.
24 GERELYES 1994, 7.
25 GERELYES 1994, 8.
26 GERELYES 1994. 8.; FEHÉRVÁRI 1987 teljes kötete
27 GERELYES 1994, 8–10.
28 GERELYES 1994, 10.
29 GERELYES 1994, 10.; Képjegyzék 41. ábra
30 GERELYES 1994, 10–11.
31 GERELYES 1994, 11.
7
A XVII. század folyamán természetesen a török ötvösségben is jelentkezett az európai
művészet hatása, a kölcsönös hatások elvének megfelelően. 32 Hiszen a hatás-ellenhatás
törvénye a fizikai valóság megannyi területét áthatja, a művészetben is érvényre kerül,
kifejezésre jut. A szellemi lét olthatatlan összetevőjeként van jelen.
A hagyatéki leltárak – így az edirnei lista is, – jelentős ékszeranyagot tartanak a
későbbi kutatók és érdeklődők, a múlt szeretete és tudása iránt nyitott emberek számára
nyilván. 33
Gyakran megfigyelhetjük a fennmaradt források alapján, az európai viseletben teljesen
ismeretlen tárgyak is szerepelnek a listákon: talizmánok 34 , melyeket ékszerként viseltek, vagy
más, az európai ember kultúrájától idegen vagy éppen ismeretlen érdekességek.
Sajátos problémát jelent az ötvösművészet ékszeranyagának feldolgozatlanság is.
Fehérvári Géza monografikus művében is kevés ékszeranyagot említ, és a fémművességet is
meglehetősen érintőlegesen tárgyalja, annak ellenére, hogy rendszerezve és a korszakoknak
megfelelően végigvezeti az iszlám művészet történetét a kezdetektől fogva. 35 Hiányosságai
sajnos szinte tárgyszerűen megfoghatók. Ötvösművészeti tárgyú fejezetei meglehetősen
szűkre szabottak, és főleg edényanyagra vagy más használati tárgyakra koncentrálnak. Bár az
ékszerek és viseleti tárgyak is nagy számban állnak rendelkezésünkre, a feldolgozásból ezek
kimaradtak. Ezek között a leletanyagok között viszont ugyanúgy találhatunk feliratos
anyagokat is, mint hagyományos, felirat nélküli anyagokat, így epigráfiailag is érdemes lenne
ezekkel foglalkozni. Budapest történetében is találunk például török mesterjegyes ékszereket,
mint azt a török kori Budapest történeti összefoglalásából megtudhatjuk. Sajnálatos módon ez
a monográfiácska is csak címszavakban említ ékszeranyagot. 36
Láthatóan hiányos a feldolgozottság mértéke. Mégis remélem, hogy áttekintésem
hozzásegít mindenkit a további kutatásokhoz."
Részlet in.: Lövey-Varga Éva Török ékszerek, Pécs, 2015.
Mivel az iszlám művészetet elsődlegesen a díszítés jellemzi, és a klasszikus görög-
római művészet és kor tagadásában jut kifejezésre.
A mohamedán művészetben főként a geometrikus alapú, absztrakt díszítés az uralkodó
jellegű. Ennek okai a vallás hagyományaiban keresendők, hiszen az élőlények, és főként az
ember megjelenítését a hit alapvetően tiltotta. A vallás kialakításának időszakában Mohamed
a bálványimádástól való félelem miatt tiltotta meg azt, hogy ember- és állatábrázolások
1 GERELYES 1994, 5.
4
kerüljenek be a művészeti ábrázolások közé – bár, e tiltás és tilalom elsősorban a szertartások
végzésének helyére vonatkozott. 2
A fennmaradt források és feljegyzések alapján az Omajjád- és Abasszida-dinasztiák
alatt az orthodox hívek, Perzsia mohamedánjai, a síita szekta tagjai e tilalmat már csak a
mecsetek területén tartották be. 3 A tiltás hatására a művészet elsősorban a növények, a
növényi ornamentika ábrázolásaira specializálódott, annál nagyobb mértékben ábrázoltak
fákat, leveleket, virágokat. Néha már olyan mértékű volt a stilizálás mértéke, hogy az
absztrakció határait súrolta. 4
Az iszlám művészetnek alapvetően két jellemzőbb vonását különböztethetjük meg.
Ezek közé tartozik a szín szeretete és az üres felületektől való irtózás, az úgynevezett „horror
vacui”, melynek következtében az ábrázolások háttere is telítve volt mintával, díszítéssel. A
művészek a rendelkezésre álló teljes felületet igyekeztek befedni, ornamentikával díszíteni. 5
Természetesen, mint minden művészetre, más népek és területek művészete is jelentős
befolyással volt. Meg kell említenünk a hellenisztikus hatásokat, a nomád népek művészetét,
a régi Kelet motívumkincsét /életfa-motívum/ és Kína művészetének 6 hatalmas befolyásoló
hatását is, ha az iszlám művészetéről beszélünk. Ez a művészet elsősorban a főbb városokban
és természetesen a domináns hatást kifejtő császári-uralkodói központokban, a palotákban
virágzott.
A vallási előírások, a szigorú tiltások következtében jelentős mértékben háttérbe
szorult minden más művészet mellett az iszlámban az ötvösművészet és ékszerkészítés.
Tárgyi emlékeiből nagyon kevés maradt fenn, elsősorban Mohamed fellépése után kezdtek el
ékszert hordani az iszlám hívők, az iszlám hitre tért emberek. 7 Az ékszerek elsősorban iráni
hatást tükröző ékszerek voltak, a XII. század idejéből egy stilizált formájú aranyfiligrán függő
maradt fenn, mely a New York-i Metropolitan Museum kiállítási tárgyai között látható. 8
Az abasszidák idejéből ezüstmíves darabokat 9 is ismerünk, de a mohamedán művészek
kedvelték a zománcozott ötvöstárgyakat 10 is. A ránk maradt szövegek valósághűek lehetnek,
el kell hinni, hogy a leírt tárgyak a valóságban is léteztek. 11 Az omajjád II. Velid kalifát 12 úgy
2 MORANT 1976, 133.
3 MORANT 1976, 133.
4 MORANT 1976, 133.
5 MORANT 1976, 133.
6 MORANT 1976, 133.
7 MORANT 1976, 143.
8 MORANT 1976, 143.
9 MORANT 1976, 143.
10 MORANT 1976, 144.
11 MORANT 1976, 144.
12 743-as feljegyzés alapján, MORANT 1976, 144.
5
tartották meg emlékezetükben, hogy annyi nyaklánca volt, ahány nap volt az évben. 13 Az
abasszidák művészetében arany- és ezüstfákat találunk, arany- és ezüstmadarakkal. 14 A
szeldzsukok idején gazdagodó művészet után a X. században megjelenik a niellotechnika 15 is,
elsősorban ezüsttálakon alkalmazzák. Gyakori a drágakövekkel kirakott filigrán, és a granulált
arany- és ezüsttárgyak tömege, hiszen a mongol betörés után elmenekülő perzsa ötvösök
szétvitték a világ minden tája felé az iráni motívumkincset. 16 A fémművességet elsősorban
réz- és bronztárgyak, gyengébb minőségű vastárgyak képviselték, a vallási tiltások
következtében is. 17 A damaszkuszi mesterek elsősorban a „damaszkozott”, berakásos
pengékkel szereztek hírt maguknak, de a törökök sem maradtak el mögöttük. A
sisakkészítésüket nagyon magas színvonalra emelték, és kúp alakú sisakjaikat sima vagy
barázdált felületű kiképzésen arany- és ezüst feliratokkal díszítették. 18
A későbbi korok művészetében mindez végig jelen is maradt.
Nagy Szulejmán (1520-1566) uralkodásának első feléből fennmaradt gazdag
jegyzékből számtalan kézműves mestert ismerhetünk meg. A mesterek megnevezéséből és az
egyes tárgyak leírásából pedig nagyszerűen következtethetünk a műhelyen belüli
munkamegosztásra is. 19
Inkább ékszerészek voltak a jegyzékben említett ötvösök közül azok, akik ajándékaik
között elsősorban arany pecsétgyűrűk, felsőkaron viselt talizmántartó karperecek 20 ,
ékkövekkel és zomáccal díszített gombok szerepeltek. 21 Az arannyal vagy ezüsttel inkrusztáló
mestereket zernisandzsiknak nevezték. A kuftdzsuktól szigorúan megkülönböztették őket,
hiszen ők egyéb fémberakás készítők voltak. 22 Külön létezett a gyémántcsiszoló foglalkozás
is. Ezt onnan tudjuk, hogy a jegyzékben szereplő Hakkak Sirvan gyöngyházból készült,
ékkövekkel kirakott övvel kedveskedett az uralkodónak. 23 Természetesen az ötvösök,
ékkőcsiszolók száma is változott az évek folyamán. Ez függött attól is, hogy egy uralkodó
milyen igényekkel lépett fel, és mennyire pártolta a művészetet. A szultánfiak gyakran ötvös
mesterséget választottak kézműves mesterségként, hiszen előírásszerűen egy mesterséget
kötelező volt megtanulniuk. 24 A török ötvösség fénykorának a XVI. század 20-as éveitől a
13 MORANT 1976, 144.
14 MORANT 1976, 144.
15 Képjegyzék 40. ábra
16 MORANT 1976, 144.
17 MORANT 1976, 144.
18 MORANT 1976, 145.
19 GERELYES 1994, 5.
20 Képjegyzék: 4, 15, 16, 17, 23, 29. ábrák
21 GERELYES 1994, 5-6.
22 GERELYES 1994, 6.
23 Féldrágakövek, nefritek, jade-lapok, türkizek megformálásához is jól érthetett. In.: GERELYES 1994, 6.
6
XVII. század első harmadától tartó időszakot tartják 25 a kutatásban, a mevadzsib defterek és a
fennmaradt tárgyi leletanyag alapján. Ebben az időszakban kristályosodtak ki az oszmán-
török díszítőművészet alapvető stílusirányzatai. Megjelentek a miniatúrákon, ötvöstárgyakon
és a textileken is a festőművészek, illuminátorok és kalligráfusok által kidolgozott díszítő
elemek, motívumok. 26
A kutatások következtében hat jellegzetes XVI. századi oszmán-török stílust
különböztetnek meg:
„Kytahyai Ábrahám”
„Aranyszarv”
„arabeszkes”
„sás-leveles és rozettás”
„négy virágos”
„sima”
Ezeket a stílusokat Gerelyes Ibolya részletesen elemzi és ismerteti Török ékszerek
című kötetében. 27
A XVI. századi ötvösségben nem csak a felületi megmunkálás jelentett privilegizált
helyzetet, az alkalmazott technikák és anyagok sokfélesége is hatalmas változatosságot
jelentett. 28
Az ötvöstárgyak alapanyagát az aranyon és ezüstön kívül a cink-ötvözetek jelentették.
Gyakran többféle anyagot használtak egyidejűleg, együttesen. A nemesfém tárgyakat
drágakövekkel, rubinnal, gránáttal, smaragddal ékesítették. Használtak különféle
féldrágaköveket is, mint például nefritet, türkizt, jade-lapokat is. 29 A lapocskákat nagyon
gyakran részletesen és gondosan megmunkálták, felületükbe vékony aranyszálaka, virág-
alakú foglalatba helyezett türkizeket, smaragdokat, gránátokat is beágyazhattak. 30 Jade, nefrit,
hegyikristály, jáspis is lehetett a használati és viseleti tárgyak alapanyaga, melyeket
alapvetően inkrusztált aranyszálakkal és drágakövekkel díszítettek. 31 Gyakran
porcelánedényeket láttak el nemesfém fedőkkel, kiöntőkkel, hogy szebbé és kedvesebbé
tegyék őket, és különleges motívumokkal díszíthessék azokat.
24 GERELYES 1994, 7.
25 GERELYES 1994, 8.
26 GERELYES 1994. 8.; FEHÉRVÁRI 1987 teljes kötete
27 GERELYES 1994, 8–10.
28 GERELYES 1994, 10.
29 GERELYES 1994, 10.; Képjegyzék 41. ábra
30 GERELYES 1994, 10–11.
31 GERELYES 1994, 11.
7
A XVII. század folyamán természetesen a török ötvösségben is jelentkezett az európai
művészet hatása, a kölcsönös hatások elvének megfelelően. 32 Hiszen a hatás-ellenhatás
törvénye a fizikai valóság megannyi területét áthatja, a művészetben is érvényre kerül,
kifejezésre jut. A szellemi lét olthatatlan összetevőjeként van jelen.
A hagyatéki leltárak – így az edirnei lista is, – jelentős ékszeranyagot tartanak a
későbbi kutatók és érdeklődők, a múlt szeretete és tudása iránt nyitott emberek számára
nyilván. 33
Gyakran megfigyelhetjük a fennmaradt források alapján, az európai viseletben teljesen
ismeretlen tárgyak is szerepelnek a listákon: talizmánok 34 , melyeket ékszerként viseltek, vagy
más, az európai ember kultúrájától idegen vagy éppen ismeretlen érdekességek.
Sajátos problémát jelent az ötvösművészet ékszeranyagának feldolgozatlanság is.
Fehérvári Géza monografikus művében is kevés ékszeranyagot említ, és a fémművességet is
meglehetősen érintőlegesen tárgyalja, annak ellenére, hogy rendszerezve és a korszakoknak
megfelelően végigvezeti az iszlám művészet történetét a kezdetektől fogva. 35 Hiányosságai
sajnos szinte tárgyszerűen megfoghatók. Ötvösművészeti tárgyú fejezetei meglehetősen
szűkre szabottak, és főleg edényanyagra vagy más használati tárgyakra koncentrálnak. Bár az
ékszerek és viseleti tárgyak is nagy számban állnak rendelkezésünkre, a feldolgozásból ezek
kimaradtak. Ezek között a leletanyagok között viszont ugyanúgy találhatunk feliratos
anyagokat is, mint hagyományos, felirat nélküli anyagokat, így epigráfiailag is érdemes lenne
ezekkel foglalkozni. Budapest történetében is találunk például török mesterjegyes ékszereket,
mint azt a török kori Budapest történeti összefoglalásából megtudhatjuk. Sajnálatos módon ez
a monográfiácska is csak címszavakban említ ékszeranyagot. 36
Láthatóan hiányos a feldolgozottság mértéke. Mégis remélem, hogy áttekintésem
hozzásegít mindenkit a további kutatásokhoz."
Részlet in.: Lövey-Varga Éva Török ékszerek, Pécs, 2015.
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. november 19., kedd
Nap, Hold, Csillagok rendezvény keretében Tollforgató Online Lapcsoport kedvezmények 2019
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. november 3., vasárnap
Pécsi-Varga Éva Római fürdők és fördőkultúra 2 rész
Előadó: Pécsi-Varga Éva (Bíborvirág) vegyész-régész
Tollforgató Online Lapcsoport – Archivált Világ/Archived World – Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvény
A közösségi életben is fontos funkciót betöltő fürdőkben helyi szokások is működtek. A kiépítésük és üzemeltetésük nem csak az építtetőtől, hanem a betöltendő funkcióktól és az elhelyezkedéstől is függött. A fürdőkben - amint láttuk már a korábbi előadásban is, - számos kényelmi funkciójú helyiség létezett (zeneterem, előadóterem, könyvtár, szentélyek, stb.). Hogyan is viselkedtek itt a rómaiak és azok, akik a provinciák területén találkoztak a római kultúrával? Milyen szokások működtek a fürdőbe lépéskor, mit tekintettek kötelezően végzendő cselekvéseknek? Milyen felszereléseket használtak, miben jelentek meg? Hogyan viszonyulhattak hozzájuk, kik fordultak meg itt, és mit adtak át, mit vettek át, kölcsönösen egymástól? Milyen emlékeink vannak a fürdőkultúrával kapcsolatosan? Hogyan tisztálkodtak gyógyítottak, és mivel gyarapodtak a saját és a közössági fürdőkben? Hol találjuk meg ezeket az emlékeket manapság, és mire kell figyelnünk, ha ellátogatunk a múzeumokba? A régészeti leleteket hogyan értékelhetjük? Kifogyhatatlan a szakemberek és érdeklődők kérdéssora is. Tekintsünk bele ebbe a világba kicsit más oldalról is, az egészséggel és építészettel kapcsolatos előadások után! Szeretettel várok mindenkit!
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. október 30., szerda
Pécsi-/ Lövey Varga Éva: Antik lakomák
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. október 16., szerda
Pécsi-Varga Éva: Nap, Hold, Csillagok - Művészet és irodalom est 1. Mónus Zsuzsa bemutatkozása
Nap, Hold, Csillagok -
Művészet és irodalom est 1.
Mónus Zsuzsa bemutatkozása
háziasszony: Pécsi-/Lövey-Varga Éva
házigazda: Dr. Bogoly József Ágoston irodalomtörténész
Helyszín: Virág Cukrászda és Kávéház, Zöld Szalon, Szeged, Klauzál tér 1, 6720
Időpont: 2019. november 23. 17 órától zárásig
A Virág Cukrászda és Kávéház Zöld Szalonjában megrendezett zenés-táncos-irodalmi estre invitálom az érdeklődőket, Dr. Bogoly József Ágostonnal, Szondi Ildikó felkérésére. Vendégünk lesz Mónus Zsuzsanna énekes előadóművész, aki egyben festészettel is foglalkozik. Bár nyugdíjba ment, és névlegesen abbahagyta az éneklést, örömmel fogadta felkérésünket.
Mónus Zsuzsanna 2004-ben Magyarországon, 2008-ban a párizsi Pompidou Központban található magángalériában is megjelent festményeivel.
Az addig és azóta keletkezett alkotásokat néhány perces beszélgetés után kivetítve lehet majd megtekinteni, miközben az előadónő énekelni fog, és az esten szavalni, prózát, mesét mondai vágyók elmondják alkotásaikat, vagy felolvassák a kedvenc műveiket!
Akik szeretnének valamilyen alkotást elmondani a közösségben, a résztvevők előtt, jelezhetik felénk az alkotás szerzőjét, címét is, de spontán is részt vehetnek az esten!
Az est alatti vers-, mese-, és prózamondásra jelentkezni lehet:
Dr. Bogoly József Ágoston (irodalomtörténész) augustus5500@gmail.com
(Lövey-/Pécsi-)Varga Éva (Tollforgató Online Lapcsoport – Archivált Világ/Archived World) email címén is: tollforgato.lapcsoport@gmail.com vagy tollforgato.irodalmi@gmail.com
A tárgyba kérem írják bele az elmondani kívánt alkotás szerzőjének nevét, és a Nap, Hold Csillagok címszót!
Jelentkezni nem kötelező, de megköszönjük!
Az est vendégei, érdeklődők, nézők, szerepelni vágyók szabadon-jöhetnek mehetnek közben, táncolhatnak, és rendelhetnek is a kávéházi termékekből. Nincs kötelező fogyasztás.
Minden kikapcsolódni és tanulni vágyót, érdeklődőt szeretettel várunk! Bízunk benne, hogy a régi kávéházi hangulatot sikerül kicsit újravarázsolnunk!
Házigazda: Dr. Bogoly József Ágoston irodalomtörténész
Háziasszony (fő szervező): (Lövey-/ Pécsi-) Varga Éva Tollforgató Irodalmi, Történeti, Ókor Történeti, Művészeti és Politikai Lap – Archivált Világ/Archived World Főszerkesztő - Laptulajdonos Kiadó
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. október 6., vasárnap
Bíborvirág névhasználat és visszaélések - Ez a nő lopja a nevemet és munkáimat!
Bíbor Virág
Önéletrajz
Bíbor Virág (Schweitzer Rita) 1963. december 24- én született Pécsett. Korán kapcsolatba került a zenével. Zeneóvodába járt, majd szülei beíratták a Pécsi Mátyás király utcai Általános Iskolába. A nyolcadik év végén dönteni kellett, merre tovább? A szíve kétfelé húzta a kis embert: a zene és a rajzolás felé. Zenésznek tanult tovább. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában zongora és ütő tanszakon tanult. Ezt követően zenetanárként végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi tagozatán, 1985-ben. Zenei könyvtárosként dolgozott 10 évig, majd férjhez ment és született három gyermeke (Havaska, Boglárka, Barnabás). Jelenleg is könyvtárosként dolgozik. Szereti a jó zenét, akár könnyű, akár klasszikus műfaj. Másik kedves elfoglaltsága a rajzolás, festés, de csak műkedvelő fokon. Még sokat, sokszor és sokféleképpen szeretne írni, mert számára az írás fontos önkifejezési mód. Örömöt szándékozik szerezni mindenkinek, aki időt, figyelmet szán bármely munkájának elolvasására, továbbgondolására. Úgy döntött, hogy nem a saját nevét használja, mint író (habár teljesen meg van elégedve azzal), hanem álnevet választ. Ezért aztán -csiribí és csiribá-, lett belőle Bíborvirá – g.
Ez a nő aki magát Bíbor Virágnak mondja és az általam küldött Publio Anyagot adta ki a nevén, kiadói hamisítássl és a nevem használatával kiadott önéletrajza é s munkája hamisítás és lopott is!
Ez nem én vagyok, viszont ide rakom az engem igazoló dokumentumot!
Fehívom a figyelmet, hogy a fenti nő jogosulatlanul bitorolja a nevemet és a Publio dokumentumlopásával adta ki e neve alatt művemet és utána minden mást és mai napig tartozik a jogdíjjal a kitalállt nevem használata miatt!
Felhívom a figyelmet, hogy az alábbi nő jogosulatlanul bitorolja a jogvédett szerzői nevemet és milliárdokkal tartozik érte nekem!
Igazolni tudom a nevemet, és a korábbi használatokat is!
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. október 4., péntek
Archivált Világ - A Tollforgató Online Lapcsoport új oldalának logója
Archivált Világ - A Tollforgató Online Lapcsoport új oldalának logója
Betűjáték- Mágnestáblán
A fotó/ logó utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. október 3., csütörtök
Lövey- Varga Éva-születésnap végén...
FOTÓ: Lövey-Varga Éva Copyright 2019
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
ÖV ÉS HAJPÁNT IS LEHET -Kötés
Alkotás és fotó: Lövey-Varga Éva
Copyright 2019
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
Szentmárton-kutatások 2019 Lövey/Pécsi Varga Éva
Bár az előbb a családfakutatás oldalamon kezdtem el a publikálást a Szentmárton kutatások területén, - illetve folytatom végre majd 10-20 év után ezt az ágát is a sok munkának- van még jó néhány adat, amelyet közölni kell és amit most kilépés előtt megtennék..
Gemeinde (Herczeg) Szentmárton in Ungarn [S 78 - 029. téka - Márok - 13-14.]
Típus kataszteri térkép
Méret 72 x 58 cm
Jelzet S_78_-_029._téka_-_Márok_-_13-14.
Főcím Gemeinde (Herczeg) Szentmárton in Ungarn
Tárgy 029. téka - Márok - 13-14. Szentmárton (ma Márok része, Baranya m.)
Méretarány [1:7200] 1 = 100 bécsi öl
Dátum Keletkezés éve: 1852
Közreműködők Közreműködő: Buttula - ob. geom; Koleit, Jog. - Revident
Szerző: Vucskics, August - geom.
Technikai jellemzők Fizikai leírás: kéziratos, papír, r. színezett
Eredetiség: másolat
Tárolás: téka, kiterített, fektetett
Szelvényszám: 1
Tartalmi jellemzők Nyelv: magyar, német
Mellékábra, melléktérkép: a palliumon áttekintő térkép
Tartalmi leírás: h. h.: Szentmárton, Virágos, Rácz-Töttös, Magyar Bóly, Német Márok; Ober Wald, Ko-Dolina, Unterer Wald, Orás; erdő, szántó, legelő; Szentmárton belterülete alaprajzban; utak
Scope Link 1079917
Adatbázis forrás Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára • S 78 Térképek (1786-1948) • S Kataszteri-gyűjtemény (1786-1948) • S – Térképtár
Forrás:
https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/15270/view/?pg=0&bbox=-1148%2C-2213%2C3156%2C55
A két képet Baranya megyéhez köti a kutatás és levéltári feldolgozás.
A többi anyag még mindig nem elérhető, amit annak idején tizenévesen készítettem.. Ma már lassan unokámnak kellene lennie...
Vajon, hány ember csalása miatt nem is lett?
Ha már mindenki arról elmélkedik, ki, mit hol és mikor mit tett és nem tett!
Gemeinde (Herczeg) Szentmárton in Ungarn [S 78 - 029. téka - Márok - 13-14.]
Típus kataszteri térkép
Méret 72 x 58 cm
Jelzet S_78_-_029._téka_-_Márok_-_13-14.
Főcím Gemeinde (Herczeg) Szentmárton in Ungarn
Tárgy 029. téka - Márok - 13-14. Szentmárton (ma Márok része, Baranya m.)
Méretarány [1:7200] 1 = 100 bécsi öl
Dátum Keletkezés éve: 1852
Közreműködők Közreműködő: Buttula - ob. geom; Koleit, Jog. - Revident
Szerző: Vucskics, August - geom.
Technikai jellemzők Fizikai leírás: kéziratos, papír, r. színezett
Eredetiség: másolat
Tárolás: téka, kiterített, fektetett
Szelvényszám: 1
Tartalmi jellemzők Nyelv: magyar, német
Mellékábra, melléktérkép: a palliumon áttekintő térkép
Tartalmi leírás: h. h.: Szentmárton, Virágos, Rácz-Töttös, Magyar Bóly, Német Márok; Ober Wald, Ko-Dolina, Unterer Wald, Orás; erdő, szántó, legelő; Szentmárton belterülete alaprajzban; utak
Scope Link 1079917
Adatbázis forrás Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára • S 78 Térképek (1786-1948) • S Kataszteri-gyűjtemény (1786-1948) • S – Térképtár
Forrás:
https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/15270/view/?pg=0&bbox=-1148%2C-2213%2C3156%2C55
A két képet Baranya megyéhez köti a kutatás és levéltári feldolgozás.
A többi anyag még mindig nem elérhető, amit annak idején tizenévesen készítettem.. Ma már lassan unokámnak kellene lennie...
Vajon, hány ember csalása miatt nem is lett?
Ha már mindenki arról elmélkedik, ki, mit hol és mikor mit tett és nem tett!
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. szeptember 21., szombat
Lövey-Varga Éva: Irónia
Lövey-Varga Éva: Irónia
Nem terem itt körte fán
De a keze mindig enyves...
Zúgolódik a zöld fenyves...
A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
Lövey-Varga Éva: Csillagfényű hajnal (Születésnapomra)
Varga Éva 2017.12.24. Szeged, Dóm
fotó: G.Gy.
Lövey-Varga Éva
Csillagfényű hajnal
(Születésnapomra)
Két perccel múlt éjfél
Betelt a negyvennégy
Alig élhettem meg
Világunk kedvencét
Eme számban úgymond
Rejlik még valami
Amolyan csillogó
Kedélyes és talmi
Vajon mit varázsol
Elő ez a páros
Fényben fürdött ma
Itt az egész város
Dideregve ültem
A Virág teraszán
Hol egykor elődöm
Mélázhatott lazán
Jós álommal lepett
Engem meg a reggel
Dideregve keltem
Üzent a Nagy Mester!
Szedhetnék virágot
Dalolhatnék sírva
Asszír és egyiptomi
Jeleket is írva
Csillagport fúj a szél
Az idő vad szárnyán
Őszi levelekkel
Telt már meg a márvány
Nevetni akartam
Őszintén és lazán
Egykor Attilácska
Ülhetett teraszán
Itt alkotott Babits
Juhász Gyula is tán
Mégsincs ide róva
Üres itt a sétány
Ez a város volt az
Mi egykor indított
Édesanyám éppen
Ide látogatott
Mikor apa kezét
Ő is fogva szépen
Elsétáltak ide
Szeretetben égve
Istenem, Istenem
De sok idő telt el
Nap napot követett
Ahogy éjjelt reggel
A pocak lakója
Eldöntötte éppen
Ki akar itt mászni
Életcélja légyen
Aztán meggondolta
Debrecen is város
De a doki dumált
Várda legyen, s páros
Elteltek az évek
Gyorsan elrepültek
Sikerben és könnyben
Mélyre települtek
Aztán az a Sors
Mi sokszor mostoha
Visszahozta ide
Túl nagy a potroha
Na már most innen
Merre kislány, merre
Elmentek az évek
Emlékezz a percre
Az óra homokja
Pereg, egyre pereg
Pécs is távolabb volt
Sárvár sem kellett
Fogja még kezedet
Valaha valaki
Vagy mindig azt kérded
Dobjak ki valamit
Egész gyűjtemény ül
Könyvekből a polcon
Nyolc és kilenc szakma
Az egész már kordon
Elmentek az évek
Mindig újra kezdve
Elfelejtve mindent
Könnyekbe temetve
Mosoly ragyogott ott
Az arcadon mindig
A kicsiny manócskák
Mindig telehintik
Elmentek az évek
Tanítva okítva
De előbújt a hajnal
Csillagporral írva…
Szeged, 2019. 09. 21.
Lövey-Varga Éva
A vers és fotó utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. szeptember 20., péntek
Lövey-Varga Éva: Születésnapodra - Az elrabolt idő (Gyulának)
Lövey-Varga Éva
Születésnapodra Az elrabolt idő
(Gyulának)
Az elrabolt időt
Visszaadnám… Néked
Talán egykor majd
Festek egy szép képet…
Szemed tükrében
Ott táncol a gond
Arcod ráncossága
Ezernyi kínt elmond.
Láttál bajt és jót
Az életben eleget
Megéltél mindent
Mit férfi vállra vehet.
Szerelmed vesztét
Egy csöpp gyermeket
S később majd azt is
Hogy őket elengeded
Sírtál könnyek nélkül
Éppen eleget
Elvesztettél mindent
Ma más könnye megered.
Békésen szuszogsz most
A párnára dőlve
Senki nem látja, hogy
Össze voltál törve
Lassan építkeztél
Újra és újra,
A tudás kútjába, s
A könyvekbe bújva
Mit is adna Néked
Ki valóban szeret
Ha a családod ma is
Csak néha van veled?
Szól most a csönd is
Némán meghajol
Összetört kezedre
Csillagok fénye hull…
Pótolja a szépet
Mire mindig vágytál
Néha végre az unokád
Itt mászkál…
Kívánunk most Néked
Jó egészséget,
Őrizzék meg lelked
Az élet, s a képek!
Szeged, 2019. szeptember 20.
Orchidea
Fotó: Lövey-Varga Éva
Szeged
A vers és fotó utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. szeptember 16., hétfő
2016 Augusztus Lövey-Varga Éva fotók az Énlaka-környéki túrákról
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. szeptember 14., szombat
The Sevso Treasure Bibliography 2019
A kiadvány utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. szeptember 12., csütörtök
Lövey-Varga Éva: Mária-napra
Lövey-Varga Éva:
Mária-napra
(Az édesanyának, nagymamókának, minden Máriának…)
Egykor ifjú volt, fiatal…
Most idős, öreg…
Az idő csak röpke perc…
Vajon, ki érti meg?
Számolta a perceket,
Míg lánya vizsgázott,
Tárt kar várta vejét:
Glória csillámlott.
A lánya férjhez ment,
Távolból látja már.
Szíve csak szorong,
Meghalt a párja már.
Zárt kapu, zárt ajtó,
Nyílik-e valaha?
Besétál-e rajt’ még,
A hét-kilenc unoka…
Dolgoznak, betegek…
Aggódva nézi már.
Nyögve fordul egyet,
A könnyfolyam megáll.
Csörren a telefon,
Vonyít egy kutya…
Messziről hull felé,
A kívánság csillaga.
Elment már a lánya,
Fiatal anya volt…
Követte a férje,
Másik veje is holt…
Távol unokái,
Nincs idő semmire.
A szív csak hajlik,
De nem viszi senki el…
A munka rogyásig,
Rég terített asztalt.
Körötte sok gyerek,
S a szülő, kit vígasztal.
Ma már csak emlék,
Minden, ami szép volt.
Mégis felkel, újra,
S fáradtan megindul.
Végig megy a házon,
Két kezébe fogja
A fakanalat, s lábast,
Mi csurig telt valaha.
Alig nyel egy párat,
Összeszorul szája,
A ráncok simulnak,
Hanyatlik a válla…
Ezer-ősz hajszála
Száll a levegőben,
Lassan már a csillag
Tűnik el a ködben.
Száll a Hold sugara,
Keresi a párját.
A domboldal teteje
Fedi az Ő árnyát.
A falu ura volt,
Az egykori birtokos.
Ősi mestersége
ma már polihisztor.
Az idő csak pereg,
őszül az unoka,
Mégsem jut semmire,
Kilenc-tíz szakma.
Megsimítja kezét,
Az ölében fogja,
Kilométerekre,
Sziromágyba fogva.
Rég elhunyt a férje,
A másik veje is,
Majdnem halott ma már
Körötte mindenik’.
Az idő csak rohan…
Nem találni párját.
Titokban itt is, ott is
Nagyon várják.
Nem indul az autó,
Befagyott a számla…
Itt a nyelvvizsga díj,
Pecsétet a szádra…
Dobban a szív itt is,
Ott is sok az a gond.
És az a telefon mindig
Csak ennyit mond:
Nem bírom tartani,
Édes fiam, drága…
Megyek lehajtom
A fejemet az ágyra.
Sok a gyógyszerem is
Nem segíthet semmi
Évek óta várom,
Nem változik, enyhít.
Orvos ma lassan már
Minden unoka,
Mégsem talál gyógyírt
Kémia, technika.
Rohannék! - Elindul,
De szabadság nincsen.
A könny meg csak pereg,
Szétfoszlik a kincsen…
Küldök rózsát, csokrot -
A képeslap is drága?
Dolgozok rogyásig,
Hátha megyek, hátha…
Nincsen videó ott,
A telefon remeg.
„Tudom, hogy szerettek…
De akkor meg minek?”
A gondolat száguld,
Jól légy, nagymamóka…
Anyuka is ápol,
De neki is kell, ó, jajj!
Mária a drága,
Neve történelem,
Élete is az már
S szíve, törékenyen.
Ezt a tudást te is
Add majd másoknak át!
Én tudom, hogy jó vagy,
Még egy módon próbáld!
Elment megint egy év,
Kergeti a párat,
Küldenék virágot,
Ezeret s még százat!
S itt ülök a gépnél,
Az éjszaka fáradt…
Minden éjjel nyissad
Imára a szádat…
Kezeimet távol
Imára kulcsolom
Üzenetet küldök,
Végig azt dúdolom…
Mindig velem leszel,
Mosolyoddal, Édes!
Tudod, sok volt az év,
Kényes lettem, kényes…
Adjon már az Ég,
Neked is nyugalmat…
Gyere haza hozzám,
Velem itt elalhatsz!
Megfognám kezedet,
Más okozott itt bajt!
De, amit vetettél, itt is,
Ott is kihajt!
Elmesélném bátran,
Amit sosem láttál,
Hisz távolról is tudtad,
Ez az, amit vártál!
Édes, édes anya,
Nagymamóka, Drága!
Illatos felhőkbe
Burkolózva várj, ma!
Eléd állok bárhogy,
S őrizem a kezed,
S mint egykor kisszéken,
Kiáltom a neved:
„Légy boldog Mária!
Sose legyél szegény!
Mindig maradjon meg
Szívedben az erény!”
2019. 09. 12. 2:03:09
A vers és fotó utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.
Fotó: Lövey-Varga Éva.
Copyright Pécs, 2019
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. szeptember 6., péntek
Lövey-Varga Éva: Seuso-kincs bibliográfia 2019
Kutatói munkáim és az egyetemi anyagok, szakdolgozatok és más érintettségek miatt úgy gondoltam, hasznos lehet egy listát rendesen, kivetelezhetően kiadni. Túl sok a lopás .. címszóval.
Legyen a "pöcsét" rajta!
Legyen a "pöcsét" rajta!
Rárakom a kiadói pecsétem is...
Lövey-Varga Éva: Seuso-kincs bibliográfia 2019 (E-book)
Lövey-Varga Éva: Seuso-kincs bibliográfia 2019 (E-book)
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. szeptember 5., csütörtök
Esti köszöntő
Kedves Író és előadó társak!
Az a megtisztelés ért, hogy újra felvettek az előadóművészek adatbázisába.
Így a napokban örömömre szolgált az a megtisztelés is, hogy Skorpió nagyon szép versfelvételt küldött nekem a versemről, én pedig felajánlottam neki a megjelenést hangoskönyvként, jogdíjasan!
Két változatban!
A rendelési oldalaimon lassan már rendelhető is lesz, ha rákerestek!
http://kekrozsabiborvirag.blogspot.com/2019/09/eloadomuveszi-nyilvantartas.html
https://bluerosepurpleflowerebooks.blogspot.com/
A könyveim itt rendelhetők és a továbbiakban ide kerülnek fel a következő kötetek is!
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. szeptember 2., hétfő
Előadóművészi nyilvántartás
Kedves Látogatóm, volt Tanárom, Tanárom, egykori Diáktársam, Barátaim, Érdeklődők!
Sikeresen bekerültem az előadóművészi nyilvántartásba, amit mindenkinek köszönök!
Szeretettel várom a megbízásokat és az ötleteket is, megkereséseket!
Jó munkát kívánok mindenkinek!
https://www.eji.hu/
(Lövey-) Varga Éva
Fotó: Lengyel Csaba, Budapest, 2007
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
Lövey-Varga Éva: Mai gondolatok
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
2019. szeptember 1., vasárnap
LÖVEY-VARGA ÉVA: CSÍKSOMLYÓ KRISTÁLYKEHELYBEN
Lövey-Varga
Éva: Csíksomlyó kristálykehelyben
Részletek - Kivonat
|
Lövey-Varga Éva:
Csíksomlyó kristálykehelyben
***
A ma Csíkszeredához (románul Miercurea Ciuc,
németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum, város Romániában, Hargita megyében)
tartozó Csíksomlyó (románul Șumuleu, németül Schomlenberg vagy
Somlyoer-Berg) egykor önálló községként létezett Erdély területén. Az itt lakók
Csíkszereda középpontjától mindössze körülbelül 3 km-re, a Somlyó-patak
völgyében települtek meg.
Fotó: Dénes László. A Somlyó- patak
völgye / Valea pârâului Şumuleu
Szerkesztette: Lövey-Varga Éva
Bár a titulusa elég korai alapítást sejtet, az első
forrásunk, amely említi csak később keletkezett.
Az első adatolása pápai tizedjegyzékből ismert: Chik, Sumbov,
Sumlov néven 1332-1334 között három alkalommal írták össze. A szakirodalom és a
lexikonok pedig 1335-ben említik többnyire az egyre fontosabbá váló település
forrásokban való megjelenését.[1]
Feltehetően a pápai tizedszedők kiindulási és érkezési
helyszíne is volt egyben, már a 14. század közepére kialakulhatott központi
szerepe.
Az adatok szerint 1352-ben már biztosan volt temploma is a
településnek.
A 15. század folyamán az itt megtelepedő Ferenc rendi
szerzetesek helyszínválasztása is ezt a kiemelkedő szerepet jelzi számunkra. [2]
A különféle kutatások anyagai és a rendelkezésre álló források
alapján az egykori Csíksomlyói gótikus templomot 1442 és 1448 között ferencesek
építették a korábbi templom helyén. Ez a templom elsősorban Hunyadi János
marosszentimrei győzelmének emlékére, valamint Sarlós Boldogasszony
tiszteletére épült fel.
IV. Jenő pápa (eredeti neve: Gabriele Condulmer. Született: Velence,
1383 – Róma, 1447. február 23.) 1444. január 27-én kibocsátott Dum precelsa
kezdetű bullája már tett említést arról, hogy Csíksomlyón „a híveknek nagy
tömege szokott összegyűlni ájtatosságnak okából, gyakorta nem szűnik meg
odaözenleni a nép”.[3]
A kialakított plébániatemplomhoz tartozó többi települést
csak a 16. század közepétől említik először a különböző katonai és
adóösszeírások alkalmával.[4]
1530-ban és 1649-ben kápolnát is építettek a templomhoz.
1553-ban, 1601-ben, 1661-ben, 1694-ben és 1705-ben is
ellenséges hadak dúlták fel, amikor is elég súlyosan megrongálódott a templom,
így tehát ezek után 1802-ben le kellett bontani.
A középkori templom 1800-as évbeli elbontását említi Botár
István, aki ismerteti, hogy a torony kivételével az épületet elbontották, és
teljesen újat építettek. A többi adat hivatkozatlan lexikon adat, további
kutatásokat igényel.[5]
A középkori templomra vonatkozó adatokra több forrás is akad.
Botár István említi, hogy az 1674-től induló Album Ecclesiae a plébánia
levéltárában található építési jegyzőkönyv, és az 1731. évi Vizitációs
Jegyzőkönyv több nagyon fontos, korábban ismeretlen adatot is tartalmaznak a
templom középkori felépítményére vonatkozóan.[6]
Értékes adatokat találunk a 18. század eleji templomállapotokra
vonatkozóan ANDRÁSI István csíki főesperes vizitációs jegyzőkönyvében. Ez a
forrás említi, hogy a középkori templom egy kőtemplom volt, amelynek födéme
1731-ben jó állapotban volt, ahogyan annak cinteremfalát akkortájt javíthatták.
A templom felszerelései közül ekkor megemlítették három oltárát is. Ezek az
alábbiak voltak: északon a Mária, délen a Szent István tiszteletére szentelt
kis oltár, ill. a főoltár is.
„Pontosabb helymegjelölés nélkül írták össze a Sándor család
boltozat nélküli magánkriptáját. A toronyban ekkor három felszentelt harang
volt.” -írja Botár István.[7]
A mai kegytemplomot tehát
a rendelkezésre álló adatok alapján 1802 és 1824 között építették fel újra,
barokk stílusban. Ennek a templomnak az alapkövét még 1800. június 25-én tették
le, míg az első szentmisét 1802. október 31-én tartották. A templom belső
berendezésének kialakítása hosszú időt vett igénybe, ezt követően 72 évig
tartott. A templom Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke lett. 1515 és 1520 között készülhetett, a korabeli
Madonna-szobrok közül ez a legnagyobb.
Az ekkor emelt új templomépületbe - többek között
takarékossági okokból is, ahogy az mindenütt szokás is volt, - [8]az
elbontott templom kőanyagát is beépítették. A templomtornyot csak később, 1823-ban
emelték meg egy szinttel. Maga a torony ezt követően 1901-ben kapott új galvanizált fémlemez tetőt.
Oktatásügyileg meg kell jegyezni, hogy a templom melletti
kolostorban 1630-ban már volt középfokú oktatás.
A mai kolostorépület 1773 és 1779 között épült, könyvtára
számos ősnyomtatványt őriz. 1876-ig Csík-, Gyergyó- és Kászonszék közigazgatási
székhelye volt. Csíksomlyóhoz 1850-ben Várdotfalvát, 1941-ben Csobotfalvát
csatolták. 1959 óta Csíkszereda északkeleti külvárosa.
***
Felhasznált Szakirodalom:
(részletek)
ALBUM ECCL.Album Ecclesice Parochialis Somlyojensis. in Sede Sicul. sub titulo SS Apostolorum Petri et Pauli confectum. Anno Domini 1674. ab A. R. D. Patre Stephano Lakatos de oppido Vdvarhely Sacerdote Romano-Catholico et Parocho eiusdem Ecclesice tunc existente ordinaris.
APOR Péter
1736 Metamorphosis Transylvaniae. Szépirodalmi Kiadó. Budapest, 1987.
BALOGH Csilla
2000 Avar kori padmalyos sírok a Duna-Tisza közén. Heves Megyei Régészeti Füzetek 2. A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája (1998) Eger, 2000. 111-124.
BENDE Lívia - LŐRINCZY Gábor
1997 A szegvár-oromdűlői 10-11. századi temető. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Studia Archeologica III. Szeged, 201-285.
BENKŐ Elek:
1992 A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája. Varia Archaeologica Hungarica V. Budapest.
1993 A székelyek és a Székelyföld régészeti kutatásának eredményei és feladatai. Aetas, 3.
1994 Régészeti megjegyzések székelyföldi rovásfeliratokhoz. Magyar Nyelv 90., 157-168.
1996 A székely rovásírás korai emlékei. Magyar Nyelv XCII. 1. 75-80.
1998 A székelyek betelepülése Erdélybe. In: Történelmünk a Duna medencében. Kolozsvár-Temesvár, 50-65.
BOROS Fortunát
1994 Csíksomlyó, a kegyhely. A szerző 1943-as kiadásának átdolgozott változata. Csíkszereda.
BOTÁR István
2000 Árpád-kori leletek a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében. Acta 1999. I. 247-272.
2001 Csík korai templomairól. SzékelyföldV. évf. 11. szám. 119-149.
2005 A csíkszenttamási Csonkatorony régészeti kutatása (2003.) Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. 37-54. (2006.)
2007a Cercetări arheologice la biserica romano-catolică din Misentea. In: Arhitectura religioasă medievelă din Transilvana - Középkori egyházi építészet Erdélyben IV. Ed.: Adrian Andrei Rusu - Szőcs Péter, Satu Mare - Szatmárnémeti, 115-130.
2007b Egy ásatás mozzanatai. A csíkmenasági templom régészeti kutatása. Örökségünk I. évf. 4. sz. 8-9.
2008 Botár István, A
csíksomlyói Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplom régészeti kutatása
2002-2005., 2008.
BOTÁR István
- GRYNAEUS Adrás - BOTÁR Boglárka2006 „Középkori" tornyok a Csíki-medencében. A székelyföldi dendrokronológiai kutatások első eredményei. Dolgozatok. Új sorozat I. (XI.) 2006. 129-136.
BOTÁR István - BOTÁR Boglárka
2004 A csíkszenttamási Csonkatorony 2002. évi régészeti kutatása. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. I/ 271-303.
BOTÁR István - RÁCZ Miklós - TÓTH Boglárka
2007 A csíkszentkirályi templom kutatása (2002.) Dolgozatok. ú. s. II (X.).
DÁVID László
1981 A középkori Udvarhely szék művészeti emlékei. Bukarest.
ENDES Miklós
1938 Csík,- Gyergyó,- és Kászon székek földjének és népének története 1918-ig. Budapest.
ENTZ Géza
1994 Erdély építészete a 11-13. században. Kolozsvár.
1996 Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár.
ERKEJ
Erdélyi római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek és okmányok I.
Közzéteszi Kovács András, Kovács Zsolt. Kolozsvár. 2002.
ÉpJegy
A Csík Somlyai Megyés Templomnak ujra Építéséről való Jegyző Kőnyv.
Ab Anno 1800. Kézirat, Csíksomlyói plébánia levéltára.
FERENCZI Géza, FERENCZI István
1979 Magyar rovásírásos emlékekről. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. Bukarest, 9-32.
FORRAI Sándor
én.: Küskarácsontól sülvester estig. Budapest.
JANOVITZS István
Noi perigheze arheologice din depresiunea Ciucului. Angustia 4. 121-150.
KEÖPECZI SEBESTYÉN József
1929 A középkori nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves Jubileumára. II. Kolozsvár, 371— 401.
KMTL
Korai Magyar Történeti Lexikon. Főszerkesztő: Kristó Gyula, Budapest, 1994.
KOVÁCS László
1997 12. századi anonim denárok. Századok 131.
KRISTÓ Gyula
1988 A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest, 1988.
2003 Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. Szeged.
MARCU-ISTRATE, Daniela
2004 Biserica romano-catolică din Armăşeni. Observaţii arheologice.
Arhitectura religioasă din Transilvania III. Satu Mare.
MIHÁLY Ferenc
1997. Középkori szobrok és táblaképek a Csíki-medencében. In: Tusnád 1997. A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Sepsiszentgyörgy 1998, 111-115.
MIHÁLY Ferenc - LÁNGI József
2004 Erdélyi falképek és festett faberendezések 2. Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, Budapest.
MONVAT
Monumenta Vaticana historia regni Hungariae illustrantia. Series I. Tomus I. Budapest, 1887.
ORBÁN Balázs
1869 A Székelyföld leírása. II. Csík-szék. Pest.
RÁCZ Tibor
2003 Háromszék első magyar telepesei és a határvédelem. Erdélyi Múzeum LXV. 2003. 1-2. füzet, 1-15.
RITOÓK Ágnes
1997 A magyarországi falusi templom körüli temetők feltárásának újabb eredményei. Folia Archaeologica XLV. I Budapest.
2004 Szempontok a magyarországi templom körüli temetők elemzéséhez.
„Est u scholaris" Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. Monumenta Historica Budapestinensia XIII. Budapest.
SÁNDOR Imre
1914 A Sándor család levéltára. Kolozsvár.
SÁVAI János
1997 A székelyföldi katolikus plébániák levéltára I-II. Documenta Missionaria I/III. Szeged.
SZABÓ Károly
Szabó Károly (szerk.), Székely Oklevéltár I. Kolozsvár:
Demjén Imre Egyetemi Könyvárus Bizománya. 1872.
SZÉKELY
Zoltán2001 A petőfalvi (Székelypetőfalva/Peteni, Románia) korai középkori temető. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XII (2001). 197-220.
TETTAMANTI Sarolta
1975 Temetkezési szokások a X-XI. században a Kárpát-medencében. Studia Comitatensia 3. Szentendre.
[1] MONVAT
112., 116., 132.; Botár 2001, 123-127. BOTÁR 2008
[2] Székely
Oklevéltár (továbbiakban: SzOkl.) I/153., 193., 340., BOTÁR 2008; SzOkl.
I/316., II/220-221., 270-272.
[3] Szabó
(szerk.) 1872, 153–154.
[4] BOTÁR
2008, 5. lábjegyzet
[5] BOTÁR
2008
[6] BOTÁR
2008, Kosza Antal szíves közléseivel Botár Istvánék felé
[7] BOTÁR
2008; megjegyzésem: Mivel az egyik Sándor-család a saját családfámon is
érintett, ezért pontosabb adatokba jelenleg nem szívesen bocsátkozom. A későbbi
kutatások vagy teljes közlés talán majd pontosítják az adatokat! Lövey-Varga
Éva
[8] BOTÁR
2008, ÉpJegy 8-9.; Boross 1994, 144-145.
---
A kiadvány utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.
Színes, változatos, érzelmes, és etikus embernek tartom magamat... Nagyon sok mindent szeretek csinálni, sosem vagyok tétlen! Lövey- és Pécsi Varga Éva, valamint Kékrózsa Bíborvirág néven publikálok, védetten. Mind saját családnév, és bejelentett írói név is egyben! Nem válás, nem más neve, saját!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)