Lövey Varga Éva
Születésnapi versike
(Yann le Bohec professzornak)
Oly szép ma is az ókori álom...
Azokat a régi papírokat sajnos
Ma sem találom.
A felirat latin volt, majd görög,
De a ragozás ma is jól pörög.
Nyelv a nyelvre, s rá a szavak...
A tanítás most is éppúgy halad.
Felirat volt ott felirat hátán, s
Ott volt a teljes rajzom a táblán.
Tele írtam az egészet...
Ma már a kréta is enyészet...
Kezemben egykor a fakard, s a nyíl,
Míg ujjam ma csak sorokat ír.
Forgott a palloskard, repült a csillag,
Készült a táska, s lassan már pirkadt.
Hagyomány után gyakorlat,
A tudás mindenkit felkarolhat.
Ma új napra feljön újra a Nap...
S a múltból a jövő is nagyot harap.
Ilyen színes az életünk,
Minden nap, percenként kérhetünk.
Adunk mosolyt és tudást,
Legyürve minden indulást...
Írunk a lapokra sok imát,
Hogy kerüljük el a nagy hibát...
Talán majd hosszan élhetünk,
Ha egyre kisebbet vétkezünk...
Ma virág nyílik az égen, s földön.
Kívánja, minden mosolyt öltsön.
Hálánk az éter tengerén,
Hajózik Isten tenyerén...
Kívánok én is minden jót,
Ragyogó arcot és mosolyt,
Virágok illatát a szélben,
S hogy istenek zenéje kísérjen...
Szeged, 2022. április 26. 20:28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése