2022. október 6., csütörtök

Lövey Varga Éva Botránykönyv részekben & Seuso Mindent Bele "Cigányútra" ment a falat...

 Lövey Varga Éva


Botránykönyv részekben & Seuso Mindent Bele

"Cigányútra" ment a falat...


A napokban a Seuso-anyagok új kutatásairól újságírói szinten, privát beszélgetésekben és szakmai körökben is annyi rebesgetést, valósághamisító szándékkal pletykált adattömeget hallottam szárnyrakelni, mint az egyetemi képzésekről, vagy a jogszabályok tudás és megértés nélküli alkalmazásairól. Mindennek van alapja. Ok nélkül okozat nem létezik.

Az ember jó esetben, ha okos és intelligens, addig hallgat, míg a visszaélők többségét meg nem találja, vagy magát a hálózatot, ami a visszaéléseket fedezi, azaz megakadályozza, vagy elérni igyekszik más adatok világra kerülését, a jogszabályok vagy orvosi adatok helyes alkalmazását, és egyéb dolgokat. Olykor különösen nehéz a helyzet, mert tudjuk jól, jó néhány poszt (és itt nem a közösségi oldalakon közzétett bejegyzéseket kell érteni /a buta, félreértelmező és hamisító szándékkal állandóan mást érteni akarók kedvéért írom így ki/,hanem a munkahelyi státuszokat.) megkövetel, megkövet és figyelmrn kívül is hagy dolgokat. Majd máskor lehet ezt is taglalni.

Forog az ember a sírjában is, ha a lélek nem talál megnyugvást, azaz rossz emberek miatt hozzátartozói veszélyben vannak, ha nem fejezte be munkáit, nem érte el céljait. Sőt, olykor valaki ott az ismeretlenben a fizikai valóságba visszairányítja szellemlelkét. Tudjuk jól, mennyi vitát szültek ezek az álláspontok a világ létében. Olykor a természettudomány minden szintje sem képes a tudóst meggyőzni, vagy minél képzettebb, annál jobban tudatává válik esetlensége, kicsinysége, a képességeinek határa.

A tanulás hiányossága, a tudás, a tanulás akadályai pedig még több határt, bukást és sérülést okoznak. Nem okozhatnak, okoznak.

Ha ajánlok valakinek valamit, mert úgy hiszem, a képességei révén az akaratát formálva mások által nem gondolt dolgokra is rá tud jönni, az csak egy picinyke lépcsőfokot jelent abban a nagy rendben és rendetlenségben, amelyben élünk, tudván univerzumunk és univerzumaink határairól és határtalanságairól.

Már megint hallgatni akartam, de ma új ellenséges lépések hatására a tegnapi után ismételten védeni kellene magamat. Kellene?

Nem. De, a további károkozások és az elnyomások megakadályozásai miatt szükséges.

Azaz: közérdek. Általában csak a pénzt tekinti a jónép annak, bár közel sem csak ennyi tartozik a fogalom alá.


Lassan a megértési zavarban élők, a tehetségtelenek, felkapaszkodottak, a más munkáit kölcsönvevők az ok nélküli támadásaikkal, a félreértéseikkel kibuknak, kihullanak és odébb állnak az ember mellől. Belebukva és bele is betegedve etikatlanságaik, logikatlanságuk, önmaguk és mások felé tett hazugságaik tömkelegébe.

Ugye? Ha nem is ír konkrét példákat az ember, akkor is érti, látja, tudja a másik. Feltéve, hogy ő maga nem beteg, lelkileg, etikailag és erkölcsileg.

Az irodalmi, történeti és művészeti szövegek megértéseihez egy bizonyos olvasottságra, tudásra szükség van. Képességre az összefüggések megismeréseihez, az emlékekhez, emlékezésekhez, és valódi alkalmazásaikhoz, felhasználásaikhoz.


Látja az ember a dolgokat, ha folyamatosan megzavarják, ha zaklatják, ha eredményeit elveszik, elnyomják, a túlélés érdekében odébb áll.

Nem biztos, hogy felveszi a harcot, leigazolja magát. Azonban ilyen esetben is baj van. A probléma fennmarad a levegőben, az éterben, megragad az időben. Sőt, dolgozik, kihat másokra, másra. Sőt, következményei lesznek, s a hatásoknak is lesznek következményei.

Konkrétan: ha Attila elméje nem tiszta, és a mit sem sejtő Éváról gondol valamit, pl. azt, hogy amíg ő a mosdóban volt, Éva a teáját megitta, és közben elfelejti, hogy a gyermeke ébredés után szomjazva félálomban botorkálva megihatta, akkor komoly következményei lehetnek annak, amit kontroll nélkül felibdultságában mond és tesz, az igazságról való meggyőződés nélkül. Mert Attila ordítva támad rá Évára, amit a kisgyerek meghall, végighallgat. Megijed, bűnösnek hiszi magát, magát okolja anyja (ha Éva az anyja) bántalmazása miatt, nem fog többé inni, a félelem miatt bepisilhet, esetleg sosem fog majd apjához odabújni, beszélni vele, a mikor felnő, öntudatlanul leutánozva ugyanazt fogja tenni. Persze, ugye nem minden így történik, számos befolyásoló tényező, ember, tudás, környezeti dolog és sok más áll a háttérben, egyéni döntéssel, képességgel, s más dolgokkal.


Nos, erre mindenhol, mindenkinek gondolnia kell. Eltűrni, hogy képzetlen elemek lopott diplomával bántsák a jó képességű, odaadó embert, aki küzd a jóért, legalább olyan bűn, mintha részt venne valaki közvetlenül egy gyilkosságban, stb.


No, ezt nevezik igazán etikának, etikátlanságnak, elkülönítve az erkölcstől.


De, erre is sok könyv, regény, novella született. Megtanulni mi a jó, fejleszteni a képességeket. Mert az etika fejleszthető.


S az, aki az etikus embert akarja büntetni, etikatlanokkal együttműködve, ugyanúgy halálba hajszolja az etikust. Nem kell hozzá gyógyszer, fizikai bántalnazás, közvetlen kapcsolat, kommunikáció, vagy helyazonosság, találkozás.


Nos, hát ezért jó, ha rendőr, bíró, tanár, munkatárs, diáktárs, diák, szülő, barát, ismeretlen képzelgéseivel, tetteivel, félrevetetett és félrevezető informacióival szemben véded magad.


Az, hogy kaptál egy lopott számítógépről 1500 másikkal egy-egy anyagot feldolgozásra, s nem te csináltad, nem kérdeztél, nem hivatkoztál, nem ellenőriztél, még nem jelenti azt, hogy te csináltad.


S nem lesz baj abból, hogy így közzé tetted. A széfből 10 év, 20 év, 70 év után is előkerülhet egy pecsétes eredeti, egy naplóemlék, egy videófelvétel, s hiába támadtad a szerencsétlent tisztátalan szívvel és ésszel, belebuksz. S te tudod miért. Mert elmulasztottál valamit, s ártatlant bántottál.


De már akkor sokan nem élnek, s nincs védelem..


Mi a nehéz? Megtanulni, látni, megérteni?

Vagy eldönteni, hogy meg kell érteni, meg kell oldani. S nem fogja hagyni magát az, aki tudja az igazat. Mert a más hamis igazsága mindig hibákat szül, és károkat fog okozni. Az idők végtelenjéig.


"HEC SEVSO TIBI DVRENT PER SAECVLA MVLTA POSTERIS VT PROSINT VASCVLA DIGNA TVIS"

Fotó származási helye: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Seuso-kincs#/media/F%C3%A1jl%3ASEUSO_lakom%C3%A1ja.png



Szeged, 2021. Június 28. 04: 03



Lövey Varga Éva Botránykönyv részekben-Seuso_Mindent Bele Cogito, ergo sum?



Lövey Varga Éva

Botránykönyv részekben-Seuso_Mindent Bele




Cogito, ergo sum?




A napokban inkább talán menekülök én is az értetlen, fogalomzavaros, felfogási, nehézségekkel küszködő egyenek elől. Természetesen sok türelem kellett és kell elviselni, hogy csak a neveket hallva, az embert nem látva kevernek össze egyesek személyeket, dolgokat, anélkül, hogy meggyőződnének a valóságtartalmakról, kommunikálni lennének képesek bármilyen apró szinten, s természetesen a hajlandóság és a döntés is mellette, benne lenne.




Egy ideig még csak elviseli az ember. Aztán a tolerancia határai egy-két évtized után végleg megszűnnek, felbomlanak. Mondaná az ember okkal, vagy talán a másik kimondaná: "Hogy bírhatta eddig?"-s közben minimum nagyokat nyelne.

Véleményeket lehet nyilvánítani, kell is. A problémát csak az jelenti, hogy minden alap és információ birtokában kezdi azt el valaki, s hoz döntéseket. Természetesen nem létező dolgokra hozott döntések millió bukást fognak generálni, ha a valósághiány nem azonnal, vagy nem mindenhol jelentkezik, dominószerűen.




Ilyenkor csak az válik kérdéssé, hogy a valóságot meghazudtoló, mindenkit évtitedekig kereső, vele jó barátságot kialakító, semmiből jött ember hazudozásait hogyan kezdje el leállítani az ember, aki ellen mindazokat ellene fordítja az illető, akik vele egy padban ültek, vele dolgoztak, tanították, fogták a kezét egykor. Közben pedig oktalanul panaszkodó és kifogásokat keresgélő hangját mindenhonnan hallani tetszik. De csak akkor, ha valaki képes és meri a szemébe mondani. Hogy érdekből a hazudozókat az ember elviseli, eltűri maga mellett, míg minden bizonyítékot össze tud szedni, az csak kis része az egésznek.




A titkosítások azért titkosak, hogy az ember ne tudja azokat. Tehát ehhez bizonyos kompromisszumok szükségesek az élet minden területén. Mondjuk eltűrjük a professzorunk, professzoraink hamisításait, nyilvános hazug megalázásait, a szaktársak, munkatársak lopásait, s majd 10 év elteltével a jogvédelmi iratokat beadva lecsekkoljuk a szlenghasználatukkal lenyúlt anyagaik jogdíjait. Aztán fizessék meg, ha másét elvették.




Mert, a professzor kedvese sem lophat pecséttel ellátott okiratanyagot, alkotást sem, meg a rendező sem. A bíróra meg éppoly kötelezők a jogi előírások, mint bármely más egyénre a társadalomból.

Az, hogy a zseni belemegy a játékokba, s 8-10 munkát végezve is vezetni képes, és tudja, ki mit tesz és kitől mi várható, visszajelzések hiányában is, az vajmi kevés vigasz az eredményeket remélőknek. Márpedig a döntések közérdekűek, s az eredmények, vagy azok hiányai is ..




Néha nem árt hát gondolkozni. Mert a nyelv az mesterien megmunkált dolog, s aki nem tudja ezt az eszközt megfelelően alkalmazni, az gyakran más eredményre jut. S Sziszüphosz büntetése csak a jobb vállát fogja nyomni.




Mert ahogyan nem mindegy a Cogito ergo sum és a Cohito ergo sum közötti jelentéskülönbség, ugyanúgy nem mindegy, hogy a mondat tonalitása nevetés, vagy fogcsikorgatás, esetleg zokogás közben hangzik el ...




Historia est magistra vitae.




Szeged, Június 30. 13:25.

Lövey Varga Éva Botránykönyv részekben Kiadások, informatika és műveltség... Azaz hogyan küzdj a műveletlen mindentudókkal hatékonyan?



Lövey Varga Éva

Botránykönyv részekben

Kiadások, informatika és műveltség...

Azaz hogyan küzdj a műveletlen mindentudókkal hatékonyan?




1. rész

Bevezetés, azaz valamikor csak elérünk a határokig...







Egy pár perc alatt kicsapja a biztosítékot egy átlagembernél is a láthatóan amolyan futtatott ember, akinek minden tettéből meg mondatából műveletlenség árad, de magát hibátlannak, mindentudónak képzeli, s közben képtelen az értelmezésre, olvasásra, változtatásra. Megdöbbentenek a történtek, a történések. Már 1986-ban megdöbbentettek. Ezek a megdöbbenések a megértési szintek nyilvános problémáitól az alapismeretek, a tudáshiány minden szintjéig szerepelnek, abban a világban, amiben tinédzserként szerepelni kezdtem, és amibe beléptem. A józan ész ellen ható erőltetett szabályok teljes káoszt szültek, szülnek azóta is a világban.

Talán mégis érdemes lenne a Tapló Napló irodalmi világából kilépve a hátteret, a megnyilvánulásokat, a tetteket, a jogi aktusokat szemlélve a történéseket, eseményeket megmutatni, hátha mégis valaki egy bizonyos szinten elkezdi megérteni, felfogni, s elkezd végre változni, változtatni.




Döbbenetet sem képes mindenki érezni. Azok, akik nem tanulják meg a fogalmakat, érzéseket, az értékrendet, azoknak bármit írhat az ember, képtelenek lesznek érzékelni, megérteni. A változtatásnak viszont ezer módszere és lehetősége lenne.




A köszönömmel talán kezdhetnénk..







Szeged, 2021. június 30. 22:10




2. rész




Séta utáni gondolatok




Így az éjszakában járva, ha nem azt a választ kaptad a kérdéseidre már hatvan levél után egy hónapon belül, valahogy az imák mellett is felmegy a pumpa, akaratlanul is, a látszólagos nyugalom a szakszavak szótárán át is kezd kimeríthetőnek tűnni, miközben még egy tisztességes káromkodást sem tudsz a szépkiejtési versenyed után sem elduruzsolni az alkalomhoz illően. Jót tesz a jobbról és balról hang nélkül érkező villámok között a mediterrán forróságban a tíz perces séta az illatozó virágok mellett, a világítótestek körül bolyongó bogár, lepke és rovargyűjtemények mellett. A pár perc is kiemel a begyűrt világból. Szívesen odamondanád neki, hogy valahogy kár aranyszobornak képzelnie magát, miközben mindennapi használatra sem jó, s nem is volt az, s világra figyelő kisgyermek nyíladozásait sem éri el a szintje, de inkább finoman oda írod a nyelvészeti megfogalmazást, majd a fejlődéshez szükséges szakirodalmat. Jól tudod, tehetség, alaptudás is kell hozzá, meg akarat, hajlandóság a változásra, s azt is, hogy ez nem adatik meg mindenkinek. Neki a legkevésbé, ha a válaszodra, segítségedre már a hatodik közösségi kommentben is nagyzolóan, mindent semmibe vevően, nagyképűen, s nem fejlődési érdeklődéssel reagál. Minek is törődni vele? A pénz nem minden, hat-hét ember tiszteletből dobott kedvelési jele meg sem a magyar, sem a világirodalmat, de még a képességek szintjét sem írja át. Sőt, egyes vezető irodalmárok barátsága sem. Amíg élnek, esetleg pár ember tiszteletből megvesz egy kötetet tőlük, mert a közösség azt tolja... De magától rossz verset a gyerek sem választ megtanulásra. Neki a dallam, a rím, a szép, a gondolatébresztő, az elgondolkodtató kell.

A rosszul sikerült irónia legalább akkora bukás, mint a naplóba írt elégtelen, a félévben egyedül ácsingózva a sorban.




De, ezt is az élet írja. Ha van írja, ha van gyógymódja rá, esetleg változtat.










Nehéz ügy... S ez nem az Ady, Kosztolányi, netán József Attila példája. A tanítás nehéz dolog, színvonalat állítani fel, anélkül, hogy szerkesztőként vagy főszerkesztőként saját tudásoddal megjobbítanád a verseit,... Még nagyobb feladat. Mert, csinálhatunk úgy jó költőt, hogy hiányos tudását és képzetét átírjuk, s nem az lesz, amit elgondolt, meg úgy is, hogy a tehetséget gondozzuk, esetleg fejlesztjük.




Nehéz a rossz ügyvédek mellett jó bírói döntéseket hozni, de nem lehetetlen. Rossz tanár ellenére is lett már világhírű kirúgott diák, de annak száz évvel születése után is majd minden alkotását olvassák, használják. Jó tanár is tévedett, vagy döntött már rosszul, félrevezetések miatt.




Közben érkezett az álköltői komment. A nagy gondolatok mondattani hiányosságokon hullanak a szakadék mélyére.




Az éjfél lassan véget vet ennek a napnak is.




Talán Erdélyben, talán az ország szívében sem akadt egy igaz ember, aki szólt volna neki és figyelt volna rá, hogy tévutakon jár ..




Hát, akkor maradjon is ott.




Rossz álomnak jó lesz évezredekre tanulni.




Kár segíteni a jó kritikával. Fulljon csak bele a képzelt utakba az ilyen ember, aki beképzeltsége folytán mindent és mindenkit hengerelve leállíthatatlan, és javításra képtelen.










Szeged, 2021. június 30. 23:23
















Lövey Varga Éva Botránykönyv részekben... Csináljunk irodalmat, szakirodalmat!



Lövey Varga Éva

Botránykönyv részekben...

Csináljunk irodalmat, szakirodalmat!




Csináljunk, ha azt csinálni kell, s nem a tudás, a képesség, az alkotás kell hozzá...




Hogy miért épp a kiemelkedő, visszahúzódó emberre jutnak ezek a szerepek, az jó kérdés. Talán, mert a Jóisten végképp meg akarja edzeni, s a gondolatok mögé, a képesség mögé hangokat is szeretne a szájába adni. Kétségtelen, nehéz feladat. Mindig, minden. Csak azon múlik, hogyan nézed, hogyan éled meg, mit szeretnél, mik a céljaid. A célok kicsik, nagyok, nagyon nagyok, és életcélok is. Változnak, helytől, időtől, társaktól függően éppen úgy, mint a felvett szerepektől, amivel adott esetben épp a másik cél elérésén fáradozol...




Ugye, mégis van logika a nyelvben, a mondatokban, a szövegekben, az életben...?

Mert, ha tagadod is, meg a másikra támadsz, akkor is van. Létezik, él...




S mindig relatív marad a hozzáállás.




Rendet tenni nem tud mindenki. Ahhoz cél, bevállalás kell. Akár néha egy jó helyen mégis elcsattanó pofon. De, jól tudjuk, hogy nem a fizikai pofonokról kell itt beszélni, bár kétségtelen, az agresszivitás magas mértéke sok embernél csak ilyen módon állítható le, kezelhető.




Mert már milyen dolog is az, ha a majd két méter magas ostromtorony szinte fizikailag is rámászik őrült dühében az alig másfél méter magas nőre, csupán, mert nem egyezik a gondolata....




Mert, van ilyen.




S most már csak azon morfondírozok csöndben, magamban, hogy én aki egyetlen jeles voltam az egyetemen, aki ugyanúgy megdolgozott a tehetség mellett mindenért, hogy voltam képes csukott szemmel járó egykori tanáraim mellett hallgatásba burkolózva elnézni mindazon hibákat, melyeket annak idején nem hagytak szó nélkül. Vagy, éppen ez az ok, ami miatt csak virágot vihetek a sírjukra, ha megengedik?




Ha az élet megengedi, s eljutok? Mert, még így sem mindenki érdemli meg. Hisz, a rosszat mégis elnézte, elviselte, nem tett ellene, nem változtatott...




S már megint másokról gondolkodok...




S valójában: végre mégis írok, hangot adok.




S nem olyan hangot, ami nem adott nekik rangot, hanem csak tűrt, tiltott, s némileg elviselt....




S ma már egy másik falban nyitott ajtón sétál, egy másik világban.




Szeged, 2021. július 01. 00:34