Lövey-Varga Éva: Csillagfényű hajnal (Születésnapomra)

Varga Éva 2017.12.24. Szeged, Dóm

fotó: G.Gy.

Lövey-Varga Éva


Csillagfényű hajnal
(Születésnapomra)





Két perccel múlt éjfél
Betelt a negyvennégy
Alig élhettem meg
Világunk kedvencét

Eme számban úgymond
Rejlik még valami
Amolyan csillogó
Kedélyes és talmi

Vajon mit varázsol
Elő ez a páros
Fényben fürdött ma
Itt az egész város

Dideregve ültem
A Virág teraszán
Hol egykor elődöm
Mélázhatott lazán


Jós álommal lepett
Engem meg a reggel
Dideregve keltem
Üzent a Nagy Mester!


Szedhetnék virágot
Dalolhatnék sírva
Asszír és egyiptomi
Jeleket is írva


Csillagport fúj a szél
Az idő vad szárnyán
Őszi levelekkel
Telt már meg a márvány

Nevetni akartam
Őszintén és lazán
Egykor Attilácska
Ülhetett teraszán


Itt alkotott Babits
Juhász Gyula is tán
Mégsincs ide róva
Üres itt a sétány


Ez a város volt az
Mi egykor indított
Édesanyám éppen
Ide látogatott


Mikor apa kezét
Ő is fogva szépen
Elsétáltak ide
Szeretetben égve


Istenem, Istenem
De sok idő telt el
Nap napot követett
Ahogy éjjelt reggel


A pocak lakója
Eldöntötte éppen
Ki akar itt mászni
Életcélja légyen


Aztán meggondolta
Debrecen is város
De a doki dumált
Várda legyen, s páros


Elteltek az évek
Gyorsan elrepültek
Sikerben és könnyben
Mélyre települtek


Aztán az a Sors
Mi sokszor mostoha
Visszahozta ide
Túl nagy a potroha


Na már most innen
Merre kislány, merre
Elmentek az évek
Emlékezz a percre


Az óra homokja
Pereg, egyre pereg
Pécs is távolabb volt
Sárvár sem kellett


Fogja még kezedet
Valaha valaki
Vagy mindig azt kérded
Dobjak ki valamit


Egész gyűjtemény ül
Könyvekből a polcon
Nyolc és kilenc szakma
Az egész már kordon


Elmentek az évek
Mindig újra kezdve
Elfelejtve mindent
Könnyekbe temetve


Mosoly ragyogott ott
Az arcadon mindig
A kicsiny manócskák
Mindig telehintik



Elmentek az évek
Tanítva okítva
De előbújt a hajnal
Csillagporral írva…



Szeged, 2019. 09. 21.



Lövey-Varga Éva

A vers és fotó utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.