2021. május 23., vasárnap

Lövey-Varga Éva Seuso_Mindent Bele A Seuso és az oktatás

 

Lövey-Varga Éva
Seuso_Mindent Bele
A Seuso és az oktatás

Itt is egy idézettel kezdeném a bejegyzést. Nem véletlenül, a Wikipédiában elfogadott szakmai-történeti álláspontoknak több helyen lesz jelentősége. Egyelőre a részletek csupán más dolgok miatti összefüggések által fontossá válva lesznek egyre jelentősebbek több területen.
Nem előről kezdtem a fogalmazást, minthogy a nyelvprogramozások hibás jelentéstani és formai előírásokkal kezdik kiszorítani az előről és előlről szó formai és jelentéstani kifejezését, jó néhány dologgal van még baj, s talán lesz is.

"Angol szakemberek által később Seuso-kincsnek (Seuso treasure) elnevezett római kori lelet megtalálása után, a lefolytatott nemzetközi nyomozás ellenére, keveset tudott a közvélemény a kincsről és a sorsáról. Először 1990. február 9-én egy sajtótájékoztató keretében New Yorkban mutatták be a nyilvánosságnak, amikor mai értéken 100 millió eurós kikiáltási áron próbálták értékesíteni minden idők egyik legjelentősebb késő római kori kincsleletét.[57] A kincs nem szerepelt egyetlen magyarországi múzeum leltárkönyvében sem, egyetlen ásatási naplóban sem.[58] Megtalálásáról és külföldre kerüléséről később jutott információkhoz a közvélemény. A lelőhely nem azonosítható egyértelműen, annyi derült ki, hogy a kincset Pannonia eddig ismert legnagyobb, 13 ezer m2-es, késő római kori oszlopcsarnokos (peristylium) palotájában (villájában) vagy annak közelében a Sopianae-Aquincum (Pécs-Óbuda) és Sopianae-Brigetio (Pécs-Szőny) közötti római utak[30] kereszteződésénél Szabadbattyán határában, a kőszárhegyi mészkőbánya egyik üregében találhatták.[59][60]"
-írja a Wikipédia.

A részletet azért választottam, mert egészen sarkítva kezeli az 1990-es New York városában történő kincsbemutatást és magát a pert is.

Pedig, ugye, ez az, ami mindennél jelentősebb.

Az oktatás igyekezett az adatok hiányosságai révén teljesen megfeledkezni róla, sőt, adott esetben tiltva is volt minden.

Ahogyan az 1990-es évben, ugyanúgy a 2011-es évben is nagyon nagy problémákkal kerültem szembe, amikor érintették minden területen a tanulmányok. Az oktatás pedig a munkákkal máig tartó visszaéléseket generált, a kutatói védelmek helyett is, ahogyan a munkakörök is.

A szakmáimnál fogva több területen kerültem kapcsolatba az ügyekkel. Természetesen ez elsődlegesen az oktatást érintette.
A hezitálásaim oka nem csak az, hogy sorra kaptam a fenyegetéseket és a baráti körben vagy tanári körben engem jól oktatók halálhíreit, de egyszerűen a keresett és emlékezett adatokat nem lehetett és nem lehet megtalálni, a jogi képzéseket és eljárasokat pedig minden szinten becserélgette valaki vagy valakik az oktatási dokumentációkkal és anyagokkal.

Mind szakmailag, mind etikailag, mind orvosilag csak hibákat találtam, és zsarolásokkal, fenyegetésekkel találtam magamat szembe, holott, szinte soha senkivel nem beszéltem.
Azt viszont mindenki tudja, hogy sok mindent jól tanultam, használtam, használok. Azt is, hogy nem olyan körökben forogtam, forgok, mint mások, és azt is, hogy a publikációk és munkáim ellenére megvan a saját magam kis zárt élete, amibe éppen a munkáim miatt senki családtagot és munkatársat, tanárt sem avattam be. Nem véletlenül.

Most a történtek, a más területeken előkerülő hibák miatt is, kicsit szélesebb körben kezdtem el tekinteni a kutatásaimat, munkáimat mások viselkedése miatt...
Soha nem állítottam, hogy a múltban vagy jelenben bármi nem kapcsolódhatna össze, vagy csupán egy ember tudhatna mindent.

Vagy ha a régi tanúk esetleg nekem, másnak ne tudnának új információval szolgálni. Én csak saját emlékekre, a kutatásokra és oktatott, nyilvános adatokra támaszkodhatok, koromnál fogva is.

De a tanári és oktatási visszaélések a szaktársak irigységei, mind valamire utaltak, utalnak, ahogyan a nyomozói vagy más szakmában szerzett tanáraim, szaktársaim, volt osztálytársak hozzáállásai, szándékos értetlenkedései, adott esetben hazudozásai is.

Mindenesetre, ha védelem helyett vád ér valakit, aki elsődlegesen teljesít, nem csak hibákról beszélünk. Ott kénytelen az ember más szakmai hozzáállásokat produkàlni, s közzétenni minden más adatot, eseményt is, a rendszerezések logikai összefüggései esetében is.Mindenesetre a dömpinghiba alkalmazásos szervezeti hamisításokat meguntam közben én is.

A sok tördelt részlet helyett jó lenne összegezni.

Szeged, 2021. május 23. 15:000






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése