L. Varga Éva:
Jajuga
Volt egy nagy varázsló
Egyszer útra kelt
Mert szavára többé
Senki nem figyelt
Eső áztatta el
Díszes köpenyét
Szél sodorta tova
Minden reményét
Könyörgött a Naphoz
Zenélt a szélnek
S meghallotta egyszer:
Róla beszélnek.
Könny mosta az arcát –
Szívvel szeretett –
Elkerülte mostmár
A rengeteget.
Rózsa nyílt az úton
Virágkoszorú
És azóta soha
Nem is szomorú.
2003.
Varga Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése