LÖVEY VARGA ÉVA A térkép fogalma, ismérvei

 

LÖVEY VARGA ÉVA
A térkép fogalma, ismérvei

A térkép a földfelszín kisebb vagy nagyobb részletét kezelhető nagyságú lapokon vagy képernyőn arányosan kisebbítve mutatja be. A felszín hatalmas kiterjedésű és változatos, a rajta való tájékozódást a térkép használata nagymértékben megkönnyíti. Bármely területről is olvasunk jelentést, nem tudjuk úgy áttekinteni, mintha térképen szemléljük a jelenségeket.
A világ kulturális, gazdasági jelenségei társadalmi és politikai eseményei földrajzi helyekhez kapcsolódnak.
A térkép a földrajz oktatásának legsajátosabb és egyben nélkülözhetetlenebb eszköze.
A térkép használatához nem elég a térképen levő feliratok elolvasása, ismerni kell az ábrázolások módjait, az egyezményes jeleket, színeket és rövidítéseket.
A térkép eltérően a képtől nem bemutat, hanem elbeszél, a térképnek sajátos nyelve van
Definíció:
A térkép a felszínt mindig arányosan kicsinyítve ábrázolja. A kicsinyítés mértéke a méretarány, amely azt fejezi ki, hogy a térképen mért hossz hányadrésze a terepen mért távolság vízszintes vetületének.
Ez az arányszám egy térképen pontról pontra és egy adott pontban iránytól is függően változhat. Mivel a térkép rajzolásakor a görbült felszínt csak csak helytől és iránytól függő torzulásokkal lehet ábrázolni.
Ezért a kicsinyítés általános definíciója a következő:
méretarány (M) a térkép hosszan tartó vonalain mért távolságának és a valódi vízszintesre redukált távolságnak a hányadosa. A méretarányt tört alakban írjuk fel.
M=1/m vagy M= 1:m, ahol m a méretarányszám
Minél nagyobb egy térkép m értéke, annál kisebb lesz az M méretaránya. Ez természetesen fordítva is igaz. Így az 1: 20 000-es térkép nagyobb méretarányú, mint az 1: 40 000 -es.
A kicsinyítés mértékétől és a térkép rendeltetésétől függően egyes felszíni elemek elmaradnak vagy összevonódnak, mások pedig jelentőségüknek megfelelően kiemelve, hangsúlyozottan lesznek ábrázolva. Ez az összetett egyszerűsítési folyamata generalizálás (térképi általánosítás), Minél kisebb a térkép méretaránya, annál erősebb a generalizálódás mértéke.
A generalizálás lehet
Egyszerűsítés: a minimális méret alá süllyedő részleteket elhagyják, a jellemző kiugrásokra, töréspontokra és kiugrásokra egyszerűsödnek. Egyedülálló kis formákat is elhagynak.
Nagyobbítás
Eltoláa: amikor egyik jel a vele párhuzamosan futó helyét elfoglalhatja.
Összevonás: az egymáshoz közel eső formákat egyetlen formával helyettesítik.
Kiválasztás: sok egymás melletti forma közül csak a legjellegzetesebbeket hagyják meg.
Tipizálás: különböző minőséggel bíró elemeket összefoglaló csoportokba vonva, a rájuk leginkább jellemző jellel ábrázolják.
Hangsúlyozás: Hasonló tárgyak közül a legjellemzőbbeket, fontosabbakat erősen jelölik.
A felszíni elemek magyarázó ábrázolásakor a tárgy vagy jelenség térképi megjelenítése alaprajzszerűen egyezményes jellel, ún. térképjellel történik. A jel a felszín valamely elemének vagy elemcsoportjának elvonatkoztatott ábrázolása. A jel mindig eltér az elemek alaprajzától, rendszerint nagyobb, mint az ábrázolt elem méretarányos területe.
Az ábrázolást izovonalak és aláhúzások egészíthetik ki. Minden térképhez tartozik egy, a térképtartalmat szöveggel értelmező jelgyűjtemény

Jelek – kiterjedésük szerint:
pontszerű
vonalas
felületi jelek

Alakjuk szerint:
Képszerű jelek (a táry, annak jellegének, rendeltetésének sematizált leképezése, vagy egyszerűsített absztrakt ábrázolásai.

 
Mértani jelek: Szabályos alakú üres vagy kitöltött idomok. (nagyság, kitöltés, alak – mennyiségi változás kifejezése)

 
Számok, betűk, és aláhúzások: érthetőbb tartalomkifejezés, kedvezőbb összkép
Formajelek: A felszíni formakincs főbb jellegzetességeit mutatják be.

Térképek osztályozása:
Valós térképek – látható és kézzel tapintható
Virtuális vagy rejtett térkép – amelyen belül van képernyőtérkép
Elkészítés szerint a térképek két nagy csoportra oszthatók:
Felmérési ( felvételi) térképek
Levezetett (szerkesztett) térképek

Tartalmuk szerint:
Általános (felszínrajzi) térképek
Tematikus térképek

Az általános térképet méretarány szerint is lehet osztályozni
Földmérési alaptérkép – tulajdoni határok, ingatlan nyilvántartás
Topográfiai térképek – hű terepfelszín
Földrajz térkép – átfogó térkép nagy területről.

 
Térképszerű ábrázolások
ha a földfelszín ábrázolásakor egy is hiányzik, de a térbeli sajátságokat visszatükröző ábrázolásformáról van szó.

Térkép alapján szerkesztett térrajzok tartoznak ide szűkebb értelemben: panorámakép, perspektivikus és madártávlati kép, szelvény és tömbszelvény.

 
Tágabb értelemben a tájat nagyon leegyszerűsítve visszaadó térképvázlat, mentális térkép.
(fantáziatérkép, reklám célú térkép)

Térképszerű ábrázolások:
Térképvázlat
Fantáziatérkép
Panorámakép
Madártávlati, műholdtávlati képernyőn
Légi felvétel, űrfelvétel
Térhatású (anaglif) térképek
Dombortérkép
Földgöm, bolygóglóbusz, éggömb

A Föld elméleti alakja, közelítő felszínek
Különbséget teszünk a Föld fizikai alakja és annak közelítésére szolgáló elméleti alakok között.
A fizikai földalakon a kőzetburok és vízburok által meghatározott földalakot értjük, amely nem adható meg zárt matematikai formában.

Az elméleti földalak a Föld egészét vagy bizonyos részeit matematikai függvényekkel leíró modell, amely megfelelően tükrözi a Föld jellemzőit. A Földdel összefüggésben használt vonatkoztatási rendszerek (koordináta-rendszerek) alapfelületei.

Geodéziai és fizikai módszerek.