L. Varga Éva: Az élet és a sör (eredeti változat!!! )

Egy filozófiaprofesszor úgy kezdte az előadását, hogy fogott egy befőttesüveget, és teletöltötte ötcentis kövekkel. Rákérdezett, hogy ugye tele van az üveg?

-Igen! - hangzott a felelet. 

Ezután elővett egy doboz kavicsot, és beleszórta az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres teret, megint megállapították, hogy az üveg tele van. 

A professzor ezután elővett egy doboz homokot, és azt kezdte betölteni az üvegbe. 

Természetesen a homok minden kis rést kitöltött. És most, - mondta a prof,- vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok - a család, a partner, az egészség, a gyerek, ha minden mást elveszítenének, az életük akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak, mint a munka, a lakás, az autó. A homok, az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltik be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életben. Ha minden energiájukat az apróságokra fordítják, nem marad hely a fontos dolgoknak. Mindig marad idő dolgozni, vendégeket hívni, rendet rakni. Először a kövekre figyeljenek - azokra amik igazán számítanak. A többi csak homok!

Később azonban az egyik hallgató fogta az üveget, amelyről a prof és a többiek megállapították, hogy tele van, és beleöntött egy üveg sört. Természetesn a sör kitöltötte a homokszemcsék közötti hézagokat, így az üveg tényleg tele lett. 

A hallgató így szűrte le a tanulságot:

Bármilyen legyen is az életed, egy sörnek mindig jusson benne hely! 

******

Saját grafika (két egymásra rajzolt grafika mobil képe)

Dr. Maróth Miklós fotója alapján kb. 1996 ?

Az írás 1996-ban született, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Görög filozófia kurzusán Maróth Miklóstól hallott előadás alapján, amelyet Cseh Endre barátommal egészítettünk ki, miután az előadás filozófilájának fizikailag és kémiailag megkérdőjelezhető értelmén összevitatkoztunk a Liszt Ferenc téren, egy nekem fizetett baracklé és egy a száján lecsorgó sör társaságában..  :) Az írást a Népszabadságba álnéven küldtem, és nem engedtem, hogy kiírják a nevemet, soha nem is fizették ki.. Viszont remélem, hogy nem másnak fizetett érte Varga Lajos Márton és Vöröst T. Károly!  Köszönöm a felejthetetlen előadást a professzornak, és a kellemes vitát, Endrének! Remélem, valahol még felbukkan, hiszen évek óta keresem...