L. Varga Éva: Kék világ

Varga Éva:

Kék világ

Kék várost álmodtam,

Hol kékek a hegyek

S láttam magamat,

Ahogyan feléd megyek

Kék sugár csorgott 

Az ég felől,

S bevonta kékkel 

Az ébredőt

Kék volt a szemed,

A mosolyod,

A kezed, a lépted,

S a homlokod

Kék volt a föld és 

Remegett

Kék hegyen kék szél

Tekergett

Kék volt a csókod,

S égetett...

Kék lángba borult 

A képzelet

Kék Nap szórta Ránk

Kék sugarát

Kékkel vonta be

Az egész Ruhád

Kék volt a gondolat,

Mely fent lebegett,

S kéknek láttam magam,

Ahogyan feléd megyek

2002.


Megjelent a Wekstel Info-ban és a Poet Évkönyvben, valamint a Tollforgató Irodalmi Lap, a Bíborvirág Virtusa oldalain, és blogjaimban, honlapjaimon.