L. Varga Éva:
Elmondanám
Elmondanám Neked, ha hagynád
Éjfélkor abbahagytam a munkát
Elmaradt minden, ami csak él
Amit az ember valóságnak vél
Azt hiszem, engem - mint sokszor téged
Sokszor simogatott bársonyos véred
Krisztusom, himnuszom zengjen érted
Változtasd meg a véleményed!
Könyörgök szépen, add, hogy éljen...
Ne csak a képeken, rajzokon!
Szemekben színesen, szívekben ércesen
Álljon előttünk a csúcsokon!
Sokat ígértél, még többet adtál
Fel is áldoztad önmagad
A szavak legmélyén ott izzott, lángolt
Mit csak a vak lát, s csak süket tudhat
Szilajon, szerényen, szívesen, szegényen,
Rád vár itt minden - áldozat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése