Lövey-Varga Éva:
Vonat
Zakatol a vonat.
Látom feltűnni arcodat.
Te, az egyetlen, aki féltesz, óvsz,
Mint jó ismerős, velem bandukolsz.
Zakatol a vonat.
Zakatol a vonat.
Látok eltűnni harcokat.
Ti a jó ismerősök, akiket féltelek, óvlak,
Vajon megismertek –e holnap?
Zakatol a vonat.
Zakatol a vonat.
Látom feltűnni arcomat.
Te, az egyetlen, aki féltett, óvott,
Kinek szíve enyimmel nyitódott-csukódott,
Némán állsz majd sírom felett,
És sárga rózsámra könnyed pereg…
S zakatol a vonat.
Debrecen, 1996.
Varga Éva
Egy korábbi vers átirata.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése