L. Varga Éva:
A múlt József Attilája
Arra gondolok, hogy mit üzenhetek
Arra gondolok, hogy messze űzhetnek
Azok a képzetek, amik tűrhetnek
Szívem mélyébe verseket ültetnek.
Arra gondolok, hogy értetek teszem
Arra gondolok, hogy mi minden terem
Abban a szívben, mely kicsit védtelen
Amelyet ma még átjár a félelem.
Arra gondolok, hogy majd tanítok
Arra gondolok, hogy időt szakítok
A jövő gyermekére, vele építek,
Szívében csillogó, új századot szépítek.
(2002.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése