L. Varga Éva: A fájdalomhoz
Menj, menj...Soha ne lássalak!
Bújj el az éj sötétjébe...
Menj, menj, soha ne várjalak!
Bújj el a múlt kötényébe...
Könnyek ne legyenek ócska díszeid
S vágyad a szív kongó dobbanása
Harag szava temesse lépteid
S a tűz vad ropogása
Folyó mossa el lábad nyomát
Szél terítse rá égő porát
Sikongjon csöndben az az árnyék
Melyet a tükör is visszajátsz` még!
2003
2003
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése