L. Varga Éva:
Tükör
Ezüstszürke bevonat egy üveglapon
A fejemben mély, járhatatlan kanyon
Szikrázó napsugár törik meg a
Szememben, s én tehetetlenül hagyom.
Barnába hajló zöld sugár
Vörös csillámok között
S hamarosan egy fénysugár
Villan a könnycseppek között.
Ez nem vers, csupán egy lelkiállapot
Harangok zúgása fölött,
S egy láthatatlan koppanás
Rejlik a fátyolok mögött
Hanyagság csupán, vagy félelem?
Vékony ecset suhan, ki tudja
Mit rejt titkosan a szorongó párhuzam.
Álmok, képek, s egy
rossz színdarab. Szétszakadt
papírok a sarokban. Félsötét
émelygés, vakláló tévelygés
Eltitkolt szédelgés és egy
Megszakadt szív vérvörös
Mosolya.
(Tiszaszentmárton, 1999.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése